A vers születései

Szabó T. Anna: Vagyok Vagyok. Nemigen lehetett volna ennél pontosabb címet találni a Szabó T. Anna összegyűjtött és új verseit tartalmazó kötetnek. Szabó T. költészete ugyanis igencsak sajátos törvények szerint formálódik. Ahogyan a fülszöveg fogalmaz: „Ez a költészet nem önmagába zárt, hanem dialogikus. Egyrészt sokszor szólítja meg önmagát és az olvasót, másrészt beszélget a magyar…

Tovább
Egy világpolgár vallomásairól

Gömöri György: Alkonyi séta Az 1934-ben született, jelenleg Londonban élő, irodalomtörténészként és a lengyel irodalom fordítójaként is ismert Gömöri György tizenötödik magyar verseskötete, az Alkonyi séta leginkább olyan, mintha az olvasó elé kiterítettek volna egy különböző tér- és idősíkokat tartalmazó tablót, amelynek a szerző a számára valamiért fontos pontjain ott hagyta a nyomát, illetve egyes…

Tovább
Stermeczky Zsolt Gábor versei

kettő közt Láng Orsolyának a mozgás nulladik fázisa a kapkodás.csak annyira számít hátrálásnak,amennyire készülődésnek a rajthoz:az egyik láb előrébb, mint a másik,de vajon melyik legyen melyik?(ez a kérdés persze csak a tudatlan szín-játéka, a gyakorlott mindig ismeri a választ.) lábbal és vonattal közlekedni ugyan-azon evolúció egy-egy szakasza.mindegy, melyik tart előrébb.ülésen rostokolva úton lenni,két sprintelés között…

Tovább
A haza tág romantikája

Markó Béla: A haza milyen? Az idén 70 éves Markó Béla A haza milyen? című kötetének második olvasásakor megpróbálkoztam egy kísérlettel: miután a könyv mind terjedelmében, mind pedig első olvasásra különös tágasságot sugalmazott, ezt a tágasságot a címhez igazítandó, azt kezdtem el vizsgálni, hogy milyen az egyes prózaversek hazaleírása akár konkrét, akár tágabb, metaforikus értelemben.…

Tovább
A sváb sramlizene magánmitológiája

Kollár-Klemencz László: Öreg Banda. Egy sváb családregény közepe Kollár-Klemencz László Öreg Banda című regényében a leginkább az foglalkoztatott, hogy mit tud mondani az általam elsősorban – két korábbi könyve ellenére – még mindig dalszerző-előadóként számontartott szerző egy olyan Budapest környéki sváb közösség életéről és hagyományairól, amely leginkább sajátos zenei örökségével hívja fel magára a figyelmet.…

Tovább
A szerző halálai

Bartók Imre: Majmom, Vergilius A főleg, ám nem kizárólag regényíróként ismert Bartók Imrétől érdekes műfaji kitekintésként hat a tavaly megjelent Majmom, Vergilius. A Műút-könyvekért felelős Szépmesterségek Alapítvány kiadásában megjelent prózavers egy, főként a haldokló címszereplő szemszögéből íródott hosszú, első ránézésre szinte monológszerű szöveget takar, amelynek folyamatosságát talán az jellemzi a legjobban, hogy nem szerepel benne…

Tovább