Pollágh Péter: Régi voltam Pollágh Péter 12 év után jelentkezett ismét verseskötettel, azonban a címoldal tanúsága szerint ezek a versek is 2010 és 2014 között keletkeztek. Ez azért lehet fontos információ, mert ezek a költemények nagyon is rezonálnak a napjainkban népszerű olvasási fókuszokra, legyen az a biopoétika, a betegség, a halál vagy éppen az állat.…
TovábbKonkoly Dániel
Fullasztó rejtélyek
Légszomj. Kortárs magyar horror- és weirdnovellák, szerk. Roboz Gábor Úgy látszik, hogy az utóbbi években a magyar irodalomtudomány is elkezdett szisztematikusan foglalkozni a sci-fi, a fantasy, a horror és a weird műfaji címkékkel ellátott alkotásokkal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt egy évben több folyóirat is tematikus lapszámot jelentetett meg a témában (a…
TovábbMegérteni az élőt, megérteni a hagyományt
„Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter és Palkó Gábor Noha a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. október 5-én és 6-án megtartott Szabó Lőrinc-tanácskozásnak nem volt célja a szerző életművének paradigmaváltó szerepét még hangsúlyosabbá tenni, mégis akképpen összegezhetők a konferencia eredményei, hogy tulajdonképpen Szabó Lőrinc a hazai…
TovábbEgy kifőzdés titkos élete
Jan van den Boomen: Istenítélet Az Istenítélet nem egy szokványos M.A.G.U.S-regény, hiszen a 408. oldalig csupán két pofon csattan el, nincsenek hosszú harci jelenetek, nem ölnek meg minden oldalon egy tucat embert. Történik persze gyilkosság: Peluka Hamrayt, a helyi egyetem idős oktatóját belülről zárt ajtók mögött gyilkolják meg – ennek a rejtélyes esetnek a körülményeit…
TovábbIsmerős újszerűség
Noha Marno János új kötete terjedelmét tekintve az életmű többi darabjától eltér (jóval meghaladja azokét), a benne megjelenő versformák a korábbi művek jól ismert tendenciáit idézik fel. Például a Szereposzlás egy marnói 14 sorossal indít. A Fellegjárásban (1994) megjelenő 12 soros, versszakokra nem tagolódó költemények, amelyek a Daiadalban (2001) és a semmi esélyében (2010) válnak…
TovábbSzövegek és nemek között
Mind Mizsur Dániel, mind Horváth Imre Olivér első kötete (Karc, illetve Nem szimpátia) átgondolt és feszes szerkezetű. Míg Mizsur könyve ciklusokra nem tagolt egység, addig Horváthét három angol nyelvű idézet tagolja három ciklusra. A Mizsur-kötet azonban mintha az olvasás menetét is meghatározná. A versek akkor működnek a leginkább, ha a kötet elejéről kezdjük olvasni őket,…
TovábbA Téli éjszaka megidézése
Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…
Tovább„A legnagyobb költőt idézted”
Ez nem az a környék címmel jelent meg Juhász Tibor első kötete, amely egyben az Apokrif Könyvek sorozatnak is nyitó darabja. A legnagyobb költőt (természetesen József Attilát) idézted – mondhatjuk mi is a fiatal szerzőnek, hogy azzal a poétikai eljárással (szövegkölcsönzés) éljünk, amelyben Juhász versei sem szűkölködnek.
Tovább