Gönczy Monika: „Csillagokká repesztett szöveg…”. Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához Az intertextualitás fogalmának általános elterjedtsége, sokféle – főleg például a genette-i – kategóriák szerint való alkalmazása, mindent átható applikatív sikeressége szinte páratlan fejlemény az utóbbi félszázad irodalomtudományában. Kevés olyan szempontra lelhetünk napjaink kutatásaiban, mely ennél elfogadottabb, szinte magától értetődő, ám egyes…
TovábbEisemann György
Eisemann György 1952-ben született Budapesten, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi tanára, a romantikus és a modern irodalom kutatója, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, doktori iskolai programvezető. Utóbbi kötetei: A későromantikus magyar líra (1910), Műfaj és közeg – hatás és jelentés. Jókai Mór és a későromantikus magyar próza (1918).