Nógrádi Gábor: Alex hét napja (Légy jó, tesó!)
Gyermekkorom meghatározó olvasmányélménye volt Nógrádi Gábor Gyermekrablás a Palánk utcában című műve, ezért gyermeki rajongással vettem kezembe az Alex hét napja – Légy jó, tesó! című ifjúsági regényt.
Fiatalos nyelvhasználatának és izgalmas cselekményének köszönhetően könnyed időtöltést nyújt a könyv a 12–15 éves korosztálynak. Viszont az irodalom – legyen az akár a gyerek- vagy ifjúsági irodalom – nem korlátozódhat csupán a szórakoztatásra. Nógrádi Gábor regényében fontos erkölcsi és lelki kérdések fogalmazódnak meg. Hol a határ a gyermekcsíny és a megalázás között? A cél valóban szentesíti az eszközt – ahogy a főszereplő gondolja a regényben?
A nyelvezet könnyen érthető, a szöveg bravúros dialógusokkal tűzdelt. Az ironikus és cinikus megjegyzések kifejezetten szórakoztatóak. A főhősre jellemző a kamaszok pimaszsága, és rendkívül gyors észjárásának köszönhetően minden szituációban frappáns módon ad válaszokat, ez által könnyen olvasható a mű, és a cselekmény is gördülékeny.
A történetet egy 14 éves fiú, Alex szemszögéből ismerhetjük meg. Hét nap cselekményeit meséli el, kronologikusan, egyes szám első személyben. Egyetlen nézőpont érvényesül a könyvben. A narrátor monológjai segítségével elénk tárul a kamaszok zűrös és sebezhető lelkivilága. A mű rávilágít arra, hogy a felnőtté válás egy rögös út, amelyet mindenkinek végig kell járnia. Alexet a gondolatai és a tettei által ismerhetjük meg igazán. Személyével bárki könnyen tud azonosulni, ugyanis szókimondó, őszinte, és ő is hibázik, mint mindenki. Sokszor cselekszik helytelenül, mégis tele van szeretettel, és ő is sokszor küzd önmarcangoló gondolatokkal és lelkiismeretfurdalással. ,,Ültem, és néztem a kilincset, Most miért nem bír bejönni valaki? Hol van ilyenkor anya? Vagy Luca. Vagy bárki. Nincs egy ember, aki szeretne? Nincs senki, aki azt mondaná, hogy nem én vagyok a hibás?”
Viszonylag sok karaktert ismerhetünk meg a regény olvasása során. Mindegyikük ábrázolása rendkívül valósághű, beszédstílusuk és viselkedésük önazonos, ezért olvasóként maximálisan azonosulni tudunk velük. Egyes karakterek archetipikusak, például az elbeszélő gyakran hivatkozik a már elhunyt nagyapjára, aki egy bölcs és szókimondó ember volt, és életében adott tanácsain sokat töpreng. A jellemfejlődés és a lélektani vonatkozások leginkább Alexen és az ötéves kishúgán, Lucán figyelhetőek meg, sok szereplőről csak Alex elbeszélései alapján formálhatunk véleményt. A narrátor előszeretettel általánosít, amikor a karaktereket vagy a mellékszereplőket bemutatja.
Az expozíció egy családi konfliktus, amely hatására Alex hoz egy aprónak tűnő rossz döntést, és ezzel kezdetét veszi a sorsdöntő hét, amely során megváltozik az élete. A fiú rossz társaságba kerül, letér a jó útról: manipulál, lop, csal, hazudik. Minden nap egy próbatétellel kell megküzdenie, de nem is sejti, hogy a cselekedeteinek ára lesz. ,,Minden azzal kezdődött, hogy szeptember nyolcadikán, hétfőn reggel nyolc óra előtt öt perccel a sarkon nem balra fordultam, hanem jobbra. Már megfigyeltem, hogy egy apró ökörség mindent meg tud változtatni az életben.”
A mű egyik fontos alkotóeleme a testvéri szeretet és gondoskodás. Alex számára a legfontosabb az ötéves kishúga, Luca. A testvérpár között – a nagy korkülönbség ellenére – mély és szoros kapcsolat van, egymás rezdüléseit is megérzik. ,,Úgy futottak át előttem a régi képek, mint egy film. Luca megszületett, és mentünk a kórházba. Imádtam a cseppet. Aztán a gügyörészések kora. A játékok. Egyre értelmesebb lett. Az én nevemet mondta először, nem azt, hogy anya vagy apa. Én tanítottam meg focizni, fára mászni. Kaptam is érte!”
A regény egy kiemelt jelkép köré épül, amely egy Foltos nevű kutya. Alex az állathoz tisztességtelen módon jut hozzá, ám ekkor nem is sejti még, hogy ez a döntése az elkövetkezendő egy hétben súlyos próbatételek elé állítja majd őt. A kutya – az általános vélekedés szerint – az ember legjobb barátja, ez a regényben sincs másképp, ugyanis a kisállat és Luca között rendkívüli kapcsolat alakul ki. Foltos a kislány játszótársa lesz, a gyermek nagyon megszereti a kutyát, aki nem csupán házikedvenc, hiszen Alexnek is segít felismerni, hogy a szerettei érdekében áldozatokat kell hoznia, és fel kell nőnie a feladathoz, hogy meg tudja védeni a húgát, hiszen Luca felnéz rá.
A kutya a lelkiismeretet szimbolizálhatja, és egyben figyelmeztetés Alex számára, hogy meg kell óvnia a kistestvérét, akkor is, ha édesapjuk éppen elhagyta őket, zsarnok módon viselkedik, és az édesanyjuk sem tud maximálisan megfelelni a szülői szerepnek. Amikor családjuk egyik pillanatról a másikra széthullik, a fiúnak kell megvédenie a kishúgát, ott állnia mellette, hiszen az ötéves kislány még nem értheti a felnőttek bonyolult világát.
A könyvben helyet kapnak a kamaszokat leginkább érdeklő és érintő témák, mint például a szerelem és a szexualitás. ,,Sose tudom biztosan, hogy amit érzek, az szerelem, vagy csak fel vagyok pörögve, és a kétszázhúsz voltba is bedugnám. Lehet, hogy a szex meg a szerelem ugyanaz?” A főhős reménytelenül szerelmes egy Vivi nevű lányba, aki egy másik fiúért rajong, és ez számos konfliktushoz vezet. Véleményem szerint kifejezetten jó, hogy a regényben figyelmet kap a szexuális tevékenységek során a beleegyezés fogalma, amivel minden kamasznak tisztában kell lennie. A műben felfedezhetünk utalásokat, hogy meg kell szabnunk a saját határainkat, illetve tisztelnünk kell másokét.
A regény a felelősségvállalásról is szól. A legfontosabb tanulság talán az, hogy a cselekedeteink és döntéseink hatással vannak a körülöttünk élő emberekre és a szeretteinkre is, ezért az önös érdekeink érvényesítése helyett mérlegelnünk kell a tetteink súlyosságát, és figyelembe venni mások érzéseit is. ,,Nem tudom, miért kell folyton veszekedett dühvel a hibást keresni, ha valamit elcseszünk. Attól elmúlik a baj? Mondjak valami érdekeset? Mindig mindenki bűnös egy kicsit, ha valamit elcseszünk. Szerintem.”
Összegezve a történet, értelmezhető parabolaként, ugyanakkor az erkölcsi próbatételek hatására, amelyekkel a főszereplő szembesül a műben, Alexen látványos jellemfejlődés figyelhető meg, ezért fejlődésregényként is megállja a helyét. A kamaszok számára a görbe tükör, amit a regény tart eléjük, segíthet elkezdeni a saját önismereti utazásukat, a főhőshöz hasonlóan jelentős fejlődésen mehetnek át, és felismerhetik saját hibáikat. Fontos tanulság számukra, hogy a problémákkal történő megküzdés során érdemes becsületesnek maradni.
A történet vége felé haladva, amikor a főszereplő gondolatai és érzelmei már nyitott könyvvé váltak az olvasók számára, bizonyosan felmerül sokakban a kérdés: vajon Alex helyre tudja hozni a súlyos hibáit, és elindul a felnőtté válás útján?
Nógrádi Gábor: Alex hét napja (Légy jó, tesó!), Móra, 2022.
Hozzászólások