a vers
az a nagy trükkje a versnek
hogy fogsz egy amúgy közepes vagy
csak éppen hogy jó mondatot
és több sorba törve írod le
máris sokkal jobban mutat
olyan művészies lesz tőle
és jóval nagyobb a hatása is
valahogy jobban tetszik az embereknek
akiket a hosszú tömött sorok csak
megijesztenék és untatnák
meg nem is tudnák követni gusztustalan
idegesítő nyúlásukat
régen mikor írtam
a legokosabb emberre
gondoltam akit ismerek
neki akartam imponálni
most már a legostobább
olvasni alig tudó és
kifejezetten utáló ismerőseim
járnak az eszemben
s úgy próbálok írni hogy
ők is megértsék
üzenet
nem könyvtár
a vers
hanem kocsma
úgyhogy nem kell benne
szofisztikáltnak
se jól neveltnek lenni
és nem is bíróság
szóval igazságosnak
vagy korrektnek se
a vers üzenet
kinek nem inge
ne vegye magára
a vers bosszú
hűtlenek ostora
a vers győztesek dala
földbe döngölt ellenségük
teteme felett
a vers
szívben megforgatott kés
a vers vécépapír
amivel a költő
a seggét törli ki
és aztán a pofádba vágja
jelzés a vers
egy ököl
kinyújtott középső ujjal
könyvek
régen naivan azt
képzeltem hogy ha
birtoklom a könyveket
akkor valahogy a
bennük lévő dolgok
is az enyémek
s több vagyok
gazdagabb
beszereztem hát
rengeteg könyvet
és el is olvastam
közülük temérdeket
szinte megszállottan
gyűjtöttem őket
vadásztam rájuk
most már tudom
a könyveket csak
olvasni jó
már amennyire
de tulajdonolni
a legkevésbé sem
sok helyet foglalnak
és magukba szívják a port
amire allergiás vagyok
nehéz őket nagy tömegben
mozgatni és általában
úgyse olvassa el
az ember őket
egynél többször
más szóval koloncok
és teljesen felesleges
birtokolni belőlük
akár csak egyet is
pénzzé tenni őket
reménytelen
eltüzelni viszont tébolyult
vandalizmus volna
a könyvekkel tehát
nem lehet kezdeni
semmit
rengeteg könyvem van
de mégis olyan mintha
nem volna egyáltalán
semmim
(Megjelent az Alföld 2022/10-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Lévai Ádám munkája nyomán készült.)
Hozzászólások