I. M. Térey János
a különös töredék
rögzül mindig legélesebben
a részlet: a fölmerülve nem
egykönnyen beazonosítható
mint az a különösebben
nem ízesített de pont úgy jó
termoszkávé – hol is?
ja tényleg Füreden aha!
fönn a kis Hotel Blaha
emeleti teraszán
ahonnan majdnem
lefújt kettőnket a szél
igen már összeáll:
november reggel a
szezonon túli est után
amit – a kényszerből kihagyott
nyárvégit pótlandó –
Jánossal adtam
aki eddigre már haza-
felé zötyög a korai vonattal
igaz este még fontolgatta
maradjon-e vagy ezt a mindig laza
mindig lényegi kevés szavas
reggeli nyújtózást most kihagyja
és hiába biztattuk mi ketten
ő – bár szívesen velünk teraszolna
mondta – hajnalra mégis úgy dönt: hazasiet
nem mintha valaha is ne sietett volna
az a fura szög: gyönyörű volt a
Kerektemplom teteje onnan
a széltől kisöpört utcák mintha
a tányérjából indultak volna
akár valami küllős maketten:
rajtuk a fényes csendben
valahogy meghittebben
együtt lenni tudó kevés
kultúrturista: nem áll már a bál
levonult a nagy vidám szüret
is – ez már utószezon se
csak a tél előtti Balatonfüred
de még az a novemberi reggel
amit mélyen tüdőre szív az ember:
még minden él
a nap úgy villong lenn
az ide se látszó vízen
a fekete fényű hullámjárásban
mint a kupé ablakán a vonat ritmusára
ami Jánossal mindjárt a Délibe beér
talán ugyanaz a kupé
amiben hallgattuk idefelé
széles perspektívájú terveit amik
a „szakmára” kilőtt poénzáporban is
teljes nagyságukban bomlottak ki
előttünk – és eközben mint valami
savanya demizsonban a hazai lőre
előkerült a Málnaföldek mindörökre
ó Strawberry Fields! micsoda nagy
testkapocs ez a Beatles! – és ő a verset
előlegben a közös estre
nekünk ott nyomban fölolvasta:
úgy ittuk be kortyonként a nemzedéki
keserűlevet mintha mindhárman ugyanarra
a nyamvadt telekre lettünk volna
egyformán parancsra kiterelve:
a szerbek vadította délvidéki sváb
a hansági-mátrai ágból ojtott budapesti
és aki írta: a hajdú a nagykun a tót meg a jász
ott fönn a teraszon a szállodai nyerses kávé mellett
ezt folytattuk volna szívesen vele
mint máig is bárhol is de neki sietnie kellett
Fotó: Bach Máté
Hozzászólások