Az Alföld történetéről
Juhász Béla: Jegyzetek az Alföld történetéhez, Alföld, 1990/7, 66-76.
Aczél Géza: Ötven év, Alföld, 2000/6, 3-7.
Az Alföld ötven éve, Adatok és dokumentumok, Írta és összeállította: Simon Zoltán, Alföld Szerkesztőség, Debrecen, 2000
Rend és kaland. Az 50 éves Alföld antológiája, Szerkesztette: Aczél Géza, Debrecen, 2003
Az Alföld repertóriuma 1959-1969, összeállította Sebők Vilma, Budapest, 1983
Az Alföld repertóriuma 1970-1979, összeállította Sebők Vilma, Debrecen, 1981
Az Alföld repertóriuma 1980-1989, összeállította Sebők Vilma, Debrecen, 1990
Az Alföld repertóriuma 1990-1999, összeállította Sebők Vilma, Debrecen, 2000
A lap korábbi címei, alcímei
1950 június: Építünk, 1954 őszétől Alföld.
1950-ben: a Debreceni Írói Munkaközösség,
1951-től a Magyar Írók Szövetsége Debreceni Csoportjának folyóirata.
1958 januárjától: Irodalmi és művészeti folyóirat;
1964 júliusától: Irodalmi és művelődési folyóirat;
1983 márciusától: Irodalmi, művelődési és kritikai folyóirat;
1995 januárjától: Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat.
Periodicitás, terjedelem, példányszám
Az indulástól 1955-ig negyedévenként, ezt követően 1963-ig kéthavonta, utána havonta jelent meg a lap. A negyedéves számok többségének terjedelme 4 ív (64 oldal), de vannak ettől eltérőek is, például az 1952-es őszi – Móricz Zsigmond emlékének szentelt – szám 7 íves.
Az 1955-től kéthavonta megjelenő számok többsége 8 íves, vagy ennél terjedelmesebb, mint például a Debrecen várossá nyilvánításának 600. évfordulójára emlékező 1961-es 3. szám, amelynek terjedelme majd 15 ív volt.
Az 1963-tól havonta megjelenő Alföld átlagos terjedelme 6 ív; 1998-tól 2008-ig 7 ív, azaz 112 oldal; 2009-től 2015-ig 8 ív, azaz 128 oldal; 2016-tól ismét 7 ív.
A lap 1955 elejétől 1300 példányban jelent meg, a ’70-es években ez a szám kétezer fölé emelkedett, majd a rendszerváltást követően fokozatosan csökkent. Napjainkban 1000 példányban hagyja el a nyomdát.
Kiadók (fenntartók) és támogatók
1950 nyarától: a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Hajdú-Bihar megyei Titkársága;
1951 nyarától: a Hajdú-Bihar Megyei Tanács;
1958-tól: a Debreceni Megyei Jogú Város Tanácsa;
1962 nyarától: a Hajdú-Bihar Megyei Tanács;
1991 márciusától: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata;
1993 júniusától: az Alföld Alapítvány (a városi és a megyei önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap és a József Attila Alapítvány támogatásával).
Főszerkesztők és szerkesztőbizottságok
1950 nyári szám:
Írói munkaközösség
1950 őszi szám:
Felelős szerkesztő: Komjáthy István
Szerkesztők: Fábián Sándor, Kiss Tamás, Vajda Márton
1951 tavaszától:
Felelős szerkesztő: Koczogh Ákos
Szerkesztők: Boda István, Kardos Pál, Vajda Márton
1955 májusától:
Felelős szerkesztő: Koczogh Ákos
Szerkesztők: Boda István, Egri Lajos, Fábián Sándor, Kiss Ferenc, Kiss Tamás
1957 (egyetlen szám):
Felelős szerkesztő és szerkesztők megnevezése nélkül.
1958 novemberétől:
Felelős szerkesztő: Fábián Sándor
Szerkesztők: Baranyi Imre, Boda István, Kiss Tamás, Mocsár Gábor, Nagy János, Taar Ferenc
1961 januárjától:
Felelős szerkesztő: Fábián Sándor
Szerkesztők: Baranyi Imre, Boda István, Juhász Géza, Kiss Tamás, Mocsár Gábor, Nagy János, Taar Ferenc, olvasószerkesztő: Tóth Endre
1962 júliusától:
Felelős szerkesztő: Mocsár Gábor
Szerkesztők: Baranyi Imre, Boda István, Fábián Sándor, Juhász Béla, Kiss Tamás, olvasószerkesztő: Tóth Endre
1964 júliusától:
Felelős szerkesztő: Baranyi Imre
Szerkesztők: Boda István, Kiss Tamás, Kovács Kálmán, Molnár László, Taar Ferenc, segédszerkesztő: Tóth Endre
1969 februárjától:
Főszerkesztő: Kovács Kálmán
Főszerkesztő h.: Boda István
Szerkesztők: Fülöp László, Gyarmati József, Juhász Béla, Simon Zoltán, Taar Ferenc
Olvasószerkesztő: Tóth Endre
1975 januárjától:
Főszerkesztő: Kovács Kálmán
Főszerkesztő h.: Juhász Béla
Szerkesztők: Fülöp László, Gazda László, Gazdag István, Simon Zoltán, Szabó László
Olvasószerkesztő. Márkus Béla
1978 márciusától:
Főszerkesztő: Juhász Béla
Főszerkesztő h.: Márkus Béla
Szerkesztők: Gazda László, Imre László, Köteles Pál, Simon Zoltán
Belső munkatárs: Fülöp László
Olvasószerkesztő: Aczél Géza
1986 júniusától:
Főszerkesztő: Juhász Béla
Főszerkesztő h.: Márkus Béla
Szerkesztők: Bakó Endre, Fülöp László, Imre László, Simon Zoltán, Veliky János
Munkatárs: Keresztury Tibor
Olvasószerkesztő: Aczél Géza
1990 márciusától:
Főszerkesztő: Márkus Béla
Főszerkesztő h.: Aczél Géza
A szerkesztőbizottság elnöke: Juhász Béla
Rovatvezetők: Bakó Endre, Mészáros Sándor, Veliky János
Olvasószerkesztő: Keresztury Tibor
1993 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Keresztury Tibor, Mészáros Sándor
Munkatársak: Bertha Zoltán, Szirák Péter
1999 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Keresztury Tibor, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
2003 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Keresztury Tibor, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Fodor Péter
2006 márciusától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Borbély Szilárd, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Fodor Péter
2007 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Borbély Szilárd, Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
2009 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Sebestyén Attila
2011 márciusától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Lapis József
2013 júliusától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
2014 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
Munkatárs: Áfra János
2015 januárjától:
Főszerkesztő: Aczél Géza
Szerkesztők: Áfra János, Fodor Péter, Szirák Péter
Főmunkatárs: Angyalosi Gergely
2016 januárjától:
Főszerkesztő: Szirák Péter
Szerkesztők: Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József
Szerkesztőségi asszisztens: Herczeg-Szép Szilvia
2020 januárjától szerkesztőségi asszisztens: Bihary Gábor
2020 júliusától szerkesztőségi asszisztens: Szabó Bernadett
A szerkesztőség székhelyei
1950-ben:
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság irodája,
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 45.
1951-től:
a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Intézete
1958-tól:
Arany János utca 1/c.
1960 őszétől:
az Ady Endre Művelődési Ház irodája,
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 32.
1962 nyarától:
a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művelődési Osztálya,
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 42/46.
1964 nyarától:
Széchenyi utca 1.
1967 áprilisától:
Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 26/a.
2013 augusztusától:
Piac utca 68.
A címlap változatai és tervezői
1950 nyarától Építünk címmel
Menyhárt József festőművész, grafikus
1954 őszétől Alföld címmel
Menyhárt József festőművész, grafikus
1956-os számok
Papp István tipográfus
1957-es szám
anonim
1958-tól
Móré Mihály festőművész, grafikus
1962-től
Kosztyu István tipográfus
1965-től
tervezője nincs megnevezve
1968-tól
Kosztyu István tipográfus
1970-től
Tilles Béla festőművész
1976 júliusától
a cím betűtípusának módosítása
1995-től
Kass János grafikus
2020-tól
Alkotópont Grafikai Műhely Kft.
