Korunk, 2021/6.
A Korunk folyóirat 2021. júniusi lapszáma két fő részből tevődik össze. Az elsőben a nagy francia író, Marcel Proust Swann című regényrészletét, majd ehhez kapcsolódó tanulmányokat olvashatunk; a lapszám második részében pedig különböző ismertető anyagokat a vallás, a történelem, az irodalom, a színház területeiről.
A Swann Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamának első kötete, a Korunkban megjelenő részletet pedig Horváth Andor fordította. Ebből a regény két főszereplőjét ismerhetik meg az olvasók, Odette-et és Swannt, aki féltékeny a hölgy korábbi szeretőire. A féltékenység méregként van jelen köztük, amely a szerelmesek elhidegüléséhez vezet. Kányádi András Márvány, repedésekkel. Swann és a féltékenység című írásában Proust keretezéstechnikáját tárgyalja, valamint kiemeli az ironikus társadalomkritikát, amely végigkíséri a hétkötetes regényfolyamot.
Horváth Andort kiváló Proust-fordítónak ítélik meg a következő tanulmányok szerzői. Koros-Fekete Sándor szerint Proust műveit nehéz más nyelvre lefordítani, hiszen sajátságos nyelvi stílussal és mondatszerkezetekkel rendelkezik. Azonban Koros-Fekete úgy véli, hogy Horváth Andor fordítása precízebb és szöveghűbb, mint Gyergyai Albert kanonikussá vált átültetése. Marcel Proust időkezelés- és emlékezéstechnikáját gyakran állítják párhuzamba Krúdy Gyuláéval. Mindkét szerző a szubjektív időre helyezi a hangsúlyt, háttérbe szorítva a külső cselekményeket, miközben a szereplők lelkivilágára, a belső történésekre fókuszálnak – ezt a hasonlóságot Gintli Tibor tanulmányából tudjuk meg.
Mi a vallásrégészet? címmel kezdődik a lapszám második nagy alegysége. Ebben a tanulmányban megismerkedhetünk a szakralizált térfogalmával, amelyre a mű szerzője, T. Szabó Csaba különböző példákat sorol fel, a leghétköznapibbtól a legmegdöbbentőbbig. Tárnok Attila az írásában egy indiai történelmi eseményt mutat be, valamint ennek következményeit taglalja. Kovács Flóra Bohócaink című alkotása a színház misztikus világába kalauzolja el az olvasókat, illetve járja körül a bohócfigura kulturális aspektusait.
A Mű és világa nevű rovatban a szerzők erdélyi jelenségekkel foglalkoznak: Dobás Kata tanulmányában Sütő András Kemény Zsigmond-képét rajzolja meg, részletesen bemutatva Pusztakamarás társadalmi és kulturális közegét, annak a helyszínnek a sajátosságait, ahol Kemény utolsó éveit töltötte. Szabó Magda Pilátus című regényét elemzi Soltész Márton írása, amelyben az eredeti művet összefüggésbe hozza a könyvből készült filmadaptációval is. A szerző a Pilátust elhelyezi Szabó Magda életművében, vizsgálva az írónő szenvedő főhőseinek múltját is.
A folyóirat a Téka rovattal zárul, amely összesen öt tanulmányt foglal magába. Keszeg Anna Négy fal között című írása három televíziós műsorformátumot mutat be az olvasóknak, egyaránt elemezve nemzetközi és hazai példákat is (BeTipul, Criminal, The Circle). Írásából megtudhatjuk a különböző műsortípusok szerkezetét, a forgatókönyvek létrehozásának módját.
A kilencvenes évekbeli Erdély művelődésének jeles figurája, Horváth Andor Proust-fordítása visszatér Gálfalvi Ágnes művében is, amelyben Horváth szellemes, élvezetes stílusát hangsúlyozza. Balázs Imre József írása Földes Györgyi Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban című könyvét elemzi, amelyben nemzetközi és hazai női szerzők életközegét, műveiket, valamint a művek fogadtatását taglalja. A női szerzők hiányának problematikája a statisztikai adatoknak köszönhetően válik még inkább érthetőbbé: például a Nyugat folyóirat szerzőinek csupán két százaléka volt nő. Máriás József Cseke Péter író, újságíró munkásságát kívánja bemutatni, kiemelve Cseke rendkívüli szociográfiai érzékét. Az Örökhagyók, értékvédők és az Őrtüzeink parazsa című műveket elemzi, amelyekben tökéletesen összefonódik a múlt, a jelen és a jövő – olyan sajátosság, amely Cseke írói stílusát jellemzi.
A lapszám utolsó alkotása Aniszi Kálmán Fenn a magasban című műve, amely Árkossy István Világsíkok című könyvével foglalkozik. Árkossyt – grafikus és festőművész lévén – képi gondolkodás jellemzi, amely gyakran párosul a jövő kiszámíthatatlanságával, bizonytalanságával.
Korunk – Fórum, kultúra, tudomány; 2021/6. Proust és a regény poétikái
Hozzászólások