Lukács Flóra versei

Törmelékcsendélet Fahordágyakon szállítják a gipsztorzókat,végigdübörögnek velük a kátrányfekete folyó mentén,kőbe másolt formák előtt állva szembesülök a tömeggel. Szeráfok kaszaszárnyai hasítjáka magasfeszültségű légrétegeket,bálványállatok égnek oltárköveken.A sziklaszirten lecsorduló keskeny vízfonalakhabzó, dübörgő oszlopokká válnak. Szorongásaim erővonalain haladok.Tenyeremet végighúzom a halálmadár-sziluetten,amelyet a sugárzó zónabejáratának löszfalába véstek. Velem a kutyaisten. Fertőzött ködfátyol mögüla vízkékek és sászöldek harcát figyelem,az ég felé…

Tovább
Lukács Flóra versei

Kőfészek Hullámfelhők képződneka sziklazátony fölött.Az égdagályban kavarog egy keselyűcsapat. Bőrbe, fába, löszfalakba vésekalkuimákat abroncsvassal.Okkersárga kádenciák szólnaka fertőzött ködfátyol mögül. Elcsendesedett kátrányfekete folyó mentén,a pocsolyás homályvilágban őstüzek égnek. Tudattalan szekvenciák zúgnak a fejemben,fájdalomspirálban halványulnak az érzékek montázsképei,egyre mélyülő méhhúrseb a járomív alatt. A belvízben tükröződő, lombjukat vesztett,korallvörös fák, akár megnyúzott szentek,állják a szélrohamokat megválthatatlanságukbiztos tudatában. Úgy…

Tovább