Nem félünk a vakoktól

Lina Meruane: Vakfolt, ford. Báder Petra Lina Meruane Vakfolt című könyve a Sonora Kiadó harmadik kötete, és az eddigi választásokból úgy tűnik, hogy a látás kérdése, képzőművészet és irodalom kapcsolata a kiadó lassan körvonalazódó védjegyévé kezd válni. Az előző kötet, María Gainza Látóidege címében is rímel a friss kiadásra, de míg ott argentin múzeumok képei…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. júliusi száma

Alföld 2022/7. Júliusi lapszámunk középpontjában Esterházy Péter áll: Darvasi László verse és Forgách András novellája előtte tiszteleg, Vincze Richárd tanulmánya, illetve Pataki Viktor recepcióáttekintő kritikája pedig az írásművészetével foglalkozik. Báder Petra és Bálint Péter az irodalmi állattematika Pedro Juan Gutiérrez regényében, illetve a népmesékben való megjelenéséről értekezik. Kilátó rovatunkban két interjút közlünk: Garaczi Lászlóval Vigh…

Tovább
A mindent átható mutáció

Mario Bellatin: Jacobo, a mutáns, ford. Miklós Laura Amikor Bellatint olvasok, mindig elveszettnek érzem magam; hiába nézek utána a rengeteg irodalmi, vallási és kulturális utalásnak, kutatom a szerző életrajzát vagy olvasok hozzá elméleti szövegeket, azok nem feltétlenül szolgálnak fogódzóként – a jelentés, mintha örökös mozgásban lenne, kicsúszik a kezeim közül. Éppen ezért tartom őt zseniális…

Tovább
Köztes terek nyomában

Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein „Kereteinkből kiláthatunk-e? / Függéseinkből kilábalunk-e? / Hálók, csomók és elágazások, / magunk vagyunk, mert mi vagyunk mások”, írja Szabó T. Anna Ár: új versek című kötetében (Magvető, 2018); már a Keretek első strófájában is a címadó szó jelentésrétegeit járja körül, egyszerre beszél az ember…

Tovább
Borges (reloaded): ugyanúgy másképp

„Valaki más írta azokat a könyveket” (557.) – ez a kijelentés, amelyet a frissen fordított Önéletrajzi jegyzetek tartalmaz, tökéletesen példázza Jorge Luis Borges irodalomhoz való hozzáállását, úgymint önmagával ápolt kritikus viszonyát. A ma­gya­rul először olvasható mű az argentin szerző szövegeit évek óta gondozó Scholz László kitartó munkáját dicséri, ezúttal a Jelenkor Kiadónál megjelent Jól fé­sült…

Tovább
Rendhagyó sci-fi, jegyzetfüzetből

„Vannak, akik egy ideje már hol meglepődve, hol bosszankodva veszik tudomásul, hogy akárcsak Fernando Pessoa ládájából, Roberto Bolañóéból is egyre-másra kerülnek elő a kiadatlan művek”; ezzel a mondattal indítja Christopher Domínguez Michael mexikói irodalomkritikus Roberto Bolaño legújabb könyvéhez, A science fiction szelleméhez írt előszavát. A 2016-os spanyol kiadást követően egy évvel, a 2666 után, ismét…

Tovább
Tátongó űr, avagy a részletek esztétikája

A minden és a semmi között ingadozik Roberto Bolaño posztumusz kötete, az öt könyvre oszló 2666. A regény 800. oldalán „végre eljutottunk Archimboldi húgához, Lotte Reiterhez” – gondoltam, most végre fény derül mindenre, az összes ed­digi látszólagos összefüggés alátámasztást kap, vagy éppen megsemmisül, az ezernyi részlet és szereplő végre összeáll, és megértem, mire ment ki…

Tovább