Randevú egy fenséges kuplerájban…

Zelei Dávid: (Post)Boom. Kritikák és esszék a 20-21. századi spanyol-amerikai irodalomról Második önálló kötetének nyitófejezetében Zelei Dávid azzal a gondolattal kezdi a nagy latin-amerikanista kolléga és pályatárs, Soltész Béla könyvének recenzeálását, hogy a kortárs magyar irodalmi mező tele van a társadalomtudósként, novellistaként és útirajzok szerzőjeként is izgalmas életművet magáénak tudható Soltészhoz hasonló, sokoldalú szerzőkkel, akik…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. májusi száma

Alföld 2022/5. Májusi számunkban két izgalmas interjút olvashatnak: Terék Annával Áfra János, Bereményi Gézával Juhász Tibor beszélget. A tanulmány-rovatban Borbély Szilárd, Térey János és Hazai Attila írásművészetét tárgyalja Valastyán Tamás, Melhardt Gergő, Balajthy Ágnes és Bethlenfalvy Gergely. Borbély Szilárd legutóbbi, posztumusz kötetét Papp Máté recenzeálja, Lőrincz Csongor Kukorelly Endréről közöl nagyszabású kritikát. Vass Norbert Bodor…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. júniusi száma

Júniusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. június Szépirodalom ORAVECZ IMRE: Alkonynapló (kisprózák)KRUSOVSZKY DÉNES verse: Áttetsző viszonyokG. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Tigris; FarkasNYÍRI KATALIN: Lélegzet; Cukrászda (novellák)GEREVICH ANDRÁS verse: Sikertelenül Francis Bacon nyomábanHALMOSI SÁNDOR versei: Annyi gyümölcsfát; Dobogó kő; Aztán szétszéledünk; JustieJENEI GYULA verse: HelyzetekVERÉB LÁSZLÓ: Jean Val Jean (novella)NAGY LEA versei: Elhullott madár; The shiningFODOR…

Tovább
Al Berto: Tűzvészkert, ford. Urbán Bálint

Valami egészen megrendítőt állít a keresztény emberképről, jóllehet magáról az emberről az, aki a gondviseléssel együtt elvonja a történelemtől a metafizikai vo­nat­kozásokat. Arról az emberről, aki nem tud megszabadulni a transzcendencia utáni honvágytól, hiszen már pusztán azzal, hogy halandóságát valamiképp elgondolni képes, „metafizikára kárhoztatott lény” (Leszek Kołakowski: Metafizikai horror, Osiris–Századvég Gond, 1994, 23.). Érdemesnek látszik…

Tovább
Valaki más traumája

Miért fog nyomozásba egy detektívregény főhőse? Mert ez a munkája és busásan meg­fizetik érte (napi ötven dollár, plusz költségek)? Mert ellenállhatatlan ismeretelméleti imperatívusz hajtja a nagybetűs Igazság kiderítése felé? Mert egy személyben lenne bírája és hóhéra a bűnösöknek? Esetleg a nyomozás maga csupán pótcselekvés, ami ideig-óráig eltereli figyelmét a fájdalmasabb és személyesebb rejtélyekről?

Tovább