Műfajok útvesztője
Gondolatok a szótárban:
Egyet gondolsz, mást mondasz,
valami harmadikat írsz le.
Egy napon azt mondják,
vegyészmérnök lettél,
készíthetsz arcpomádét
vagy orvosságot.
Azt mondják,
bevezetheted az áramot a házba,
azt mondják,
kiveheted a vakbelemet.
De nem ahogy éppen
az eszedbe jut,
hanem ahogyan azt a szabályzat
előírja.
Azt mondják, tervezhetsz házat,
azt mondják revízió alá
veheted a költségeket,
hogy az a ház mégse
éppen olyan legyen,
amilyennek megtervezték.
Egy napon eszedbe juthat,
hogy a szavakkal, mondatokkal,
melyek nem hagynak nyugodni,
kezdesz valamit.
Senki nem mondja,
hogy vágjál bele. Ha mégis,
abban sincs sok köszönet,
csak még jobban zavarba hoznak:
mindenki mindent
másképpen képzel el.
Velencéig sem
Hova jártunk volna
bevásárolni, felöltözködni,
ha Trieszt nem kerül
Olaszországhoz?
Trieszt volt Olaszország,
még Velencéig sem
merészkedtünk soha.
Milánóról, Torinóról,
Firenzéről,
melynél szebb város nincsen,
vagy Rómáról,
ahova minden út vezet,
esetleg Nápolyról,
melyet látni kellett volna,
majd meghalni,
nem is beszélve.
Naponta kiürítettük az üzleteket,
A triesztiek nem bánták,
hogy barbár hordák
kószálnak és koszolnak a városukban,
hiszen megtelt a pénztáruk.
(Megjelentek az Alföld 2018/10. számában.)
Borítókép forrása/ source of cover: Harshil Shah (Flickr)
Hozzászólások