Nyirán Ferenc versei

A borotvák

Szerezz be egy biztonsági borotvát,
javasolta régen egy barátnőm, mert nem
bírta nézni reggelenkénti működésemet
a Solingen borotvakéssel, neki köszönhetően
mára tucatnyi hipermodern készülékem van,
igaz, ezek közül egyik sem alkalmas arra,
hogy a forró vízzel teli kádban nyiszatold
a csuklódat, ez amúgy is a gyáva figyelem-
felhívók módszere, ha biztosra akarnál
menni, akad még néhány hagyományos
pengéd, és amúgy is hosszában kell felvágni
a felvágandót, de még akkor is esélyes, hogy
megmentenek; maradna tán a bürökpohár,
de az meg olyan színpadias, különben sem
vagy te Szókratész, szóval ott a toronyház
teteje, azt a zuhanást már nem tudod
visszafordítani, vagy ott a vonat, de az meg
rém ronda halál, vonatvezető barátod mesélte,
miután elgázolt valakit, hogy mi és hogyan
maradt meg az illetőből, a tengelyre
tekeredett belső szervek ecsetelésénél
leállítottad, viszont most fogalmad sincs,
mindezt miért hozod elő, amikor sosem
voltak szuicid hajlamaid, vagy ha igen,
már nem emlékszel semmire abból az időből,
de azért elővigyázatosságból nem költözöl
földszintnél magasabbra, ráadásul szakállt
növesztettél, és nosztalgiával tekintesz
a kád szélén sorakozó borotvákra.

A remete

Negyven nap és negyven éjjel,
mint a nagy elődök. Még
barangolásaim során bukkantam
egy grottára a hegyek között. Itt nem
zavart senki és semmi a meditálásban.

Fent akartam maradni a hegyen,
vadászva, gyűjtögetve, de hamar
híre ment, hogy egy fura szerzet
ücsörög barlangjában, ócska
gúnyája cafatokban lóg vézna testéről.

Feljöttek hozzám a völgyből, ételt
és italt hoztak, és meleg holmikat,
tüzelőnek valót, meg gyufát, itt
maradtak néha éjszakára is, nyilván
valamiféle szentnek hittek.

Később került zseblámpa, majd egy
mobiltelefon, lett wifi és laptop.
Minden rendelkezésemre állt,
amitől ide menekültem. Aztán jött egy
lány is, inkább már asszonyforma,

és velem maradt. Nagyon házias,
mindenben gondoskodik rólam,
együtt hálunk. Én pedig félek
magamtól, nehogy valami
őrültséget kövessek el.

(Megjelent az Alföld 2021/9-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Olexa József munkája.)

Hozzászólások