Buda Ferenc versei

Idő suhog Idő suhog: hátamon a vessző. Rokka pörög: fordul az esztendő. Füvem java szikkad lekaszálva.Fehérül a fiaim szakálla. Magamhoz Nyájatlan pásztor, földtelen paraszt –száz éve, hogy egy szál botot faragsz.Törődj bele: kész nem lesz már soha –tán ha visszanő ága és boga. Vakon Hol a paritás, mi a veritás,ha a léted széteszi azefemeritás?Vakon bolyongsz…

Tovább
Buda Ferenc verse

A Főcsapos Az idő elforog lejár föl-le liftez az olajár a gázé úgyszintén labil de rá se ránts jő Vlagyimir Hírét hordozza hét határ őt magát három gépmadár s nem tudni melyiken csücsül ha híve vagy hát megbecsül Vlagyimir Vlagyimirovics viseli a te gondod is s modellje hasznos jó modell soha semmit nem kapkod el…

Tovább
Buda Ferenc verse

Csalárd ökör  A 200 éves Arany Jánosnak, hódoló tisztelettel Este van, este, már lement a Nap is, setét lőn, mint a tenta, Nem ereget füstöt a kémény, S a kert-garádon át kilépvén Gereblye-nyél ha főbe kólint, Eperfa-lomb reája bólint. Röpkednek baglyok s denevérek, Czingár szúnyog örvend a vérnek, Földi béka, görög (vagy albán?), Lomhán mereng…

Tovább