Megjelent az Alföld 2022. áprilisi száma

Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…

Tovább
Egy város felmérése

A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…

Tovább
Nekünk (ilyesmi) Trianon kell

Nézzünk bizakodva a múltba! alternatív Trianon, szerk. Cserna-Szabó András és Fehér Renátó A kontrafaktuálisnak nevezett történetírás az utóbbi időben nemcsak a populáris regiszterben terjedt el (cikkek és esszékötetek jelentek meg, internetes oldalak jöttek létre és rajongói közösségek formálódtak), hanem a professzionális történészek körében is nagyobb az elfogadottsága, mint akár csak néhány évtizeddel korábban. Persze, a…

Tovább
A református felekezeti oktatás múltja és jelene

Református Tiszántúl 2021/2. Az, hogy reformáció hazai meggyökerezésében, elterjedésében, majd a rá következő fél évezredes történetében mennyire meghatározó szerepe volt az egyes felekezetek által kidolgozott és működtetett oktatási rendszernek, jól ismert, nehezen vitatható tény. Különösen igaz ez a helvét reformációra, amely a többségében 16. században alapított kollégiumok szellemi kisugárzásának köszönhetően évszázadokon keresztül gyakorolt hatást a…

Tovább
A legveszélyesebb identitásképző érzelemről

Az elsősorban negatív érzelmekhez és pillanatokhoz köthető szégyen az egyéni ta­pasztalaton túl a kollektív emlékezetnek (eredendő bűn, Kulturschande), az irodalomnak (Rushdie, Coetzee, Rousseau) és más művészeteknek (René Magritte vagy Suzzan Blac képei, Bergman filmje, Mundruczó darabja, Cercei szégyenmenete a Trónok harcában stb.) is megkerülhetetlen tárgya. Az elmúlt években a pszichológia (Andrew L. Morrison, Feldmár András)…

Tovább
Hitvallás és irodalom

Szirák Péter: Jó estét kívánok, nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan eljöttek. Úgy látszik, az irodalomnak jót tesz, ha szövetkezik valamivel, például a hittel és an­nak megvallásával. Ez nem is amolyan puszta szövetkezés persze, mert – ahogy ezt az előadásokból is megtudhattuk – az irodalom és a hitvallás (tanúságtétel) min­dig is szorosan összefüggött. Erről a…

Tovább
Pátoszmentes reflexiók

A Sárospataki Füzetek és az Alföld folyóirat „reformációs” számának köszönhetően két, egymástól tematikusan, érdeklődését tekintve távoli folyóirat léphetett párbeszédbe. Mindkét szám izgalmasra sikerült: az Alföld éppen azáltal, hogy Hodossy-Takács Előd, Bölcskei Gusztáv, Nagy Károly Zsolt, Bálint Péter, vagy a Bhakti Bence álnéven író szerző bevonásával, önmaga számára legalábbis külső nézőpontból is rápillantott a reformáció egyháztörténeti,…

Tovább
Hit – vallás – irodalom

Tematikáját tekintve a 2017-es Debreceni Irodalmi Napok a Reformáció 500. évfordulójához kötődött. November 7-én a Méliusz Juhász Péter Könyvtár nagyelőadójában tudományos előadások és kerekasztal-beszélgetés keretében szakavatott irodalomtudósok és teológusok fejtegették a rendezvénysorozat mottójául is szolgáló Hitvallás és irodalom közötti lehetséges összefüggéseket.

Tovább