Megjelent az Alföld 2022. júliusi száma

Alföld 2022/7. Júliusi lapszámunk középpontjában Esterházy Péter áll: Darvasi László verse és Forgách András novellája előtte tiszteleg, Vincze Richárd tanulmánya, illetve Pataki Viktor recepcióáttekintő kritikája pedig az írásművészetével foglalkozik. Báder Petra és Bálint Péter az irodalmi állattematika Pedro Juan Gutiérrez regényében, illetve a népmesékben való megjelenéséről értekezik. Kilátó rovatunkban két interjút közlünk: Garaczi Lászlóval Vigh…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. júniusi száma

Alföld 2022/6. Júniusi számunk tanulmányai a 20. századi magyar költészet körében vizsgálódnak: Konkoly Dániel Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Karinthy Frigyes, Németh Andor és Tamkó Sirató Károly költeményeiben figyeli meg a telefon és a rádió megjelenését, Pataki Viktor Radnóti Miklós, Balogh Gergő Pilinszky János, Bakó Endre pedig Szabó Lőrinc egy verséről értekezik. Bakó Endre…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. júliusi száma

Alföld 2021/7. A júliusi szabadságra már vihető az Alföld legfrissebb száma, benne Marno János, Fecske Csaba, Simon Márton, Márton Ágnes verseivel, valamint Grecsó Krisztián, Tolvaj Zoltán és Ughy Szabina novellájával. Az e havi szépirodalmi kínálatot ezúttal dráma is színesíti, ezt Garaczi László jegyzi. A tanulmányok ezúttal a sport irodalmi és médiatudományi kapcsolódásaival vetnek számot. Pataki…

Tovább
Milyen állat? Az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról

A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…

Tovább
A falu hozzáférhetőségének kísérlete

A magyar falu poétikái című, a Fiatal Írók Szövetsége 2016-os falu-tematikájú konferenciájának előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet kérdésfelvetése – hogyan hozzák létre az irodalmi szövegek a falut, és milyen ábrázolási hagyományok alakultak ki az elmúlt két évszázadban – azért izgalmas, mert egyúttal arra is rákérdez, hogy mi a falu, és létezik-e még. S miközben a szövegekből e…

Tovább
A kritika kritikája?

Mindig kérdéses, hogy a különböző kritikákból összeállított gyűjtemények hogyan használhatóak és milyen eredményeket hozhatnak hosszú távon a tudományos kutatásban. A legtöbb ilyen kísérlet lehetséges pályáit általában éppen azért zárja el valamilyen előzetes koncepció teljes hiánya, mert azok többnyire egy szerző összegyűjtött kritikai munkásságára vonatkoznak. Ez alól nyilvánvalóan kivételt ké­peznek azok a (hangsúlyosan) könyvek, s ebben…

Tovább
A dialógus mint esély

A modern irodalom és irodalomértés ugyanúgy mítoszokkal, kulturális beidegződésekkel terhelt, mint bármely megelőző korban volt. Persze ez a tézis lényegében másképp is megfogalmazható: terheltség helyett beszélhetünk gazdagságról. A di­lemmával, amely a két típusú megfogalmazás közötti választás kényszerében fog­­laltatik, az irodalomtudományos munka időről időre, vagy akár mondatról mon­datra, a vizsgált korszaktól függetlenül minden értekezőt szembesíthet. Ez…

Tovább
Energiamegmaradás az irodalomban

2018. február 16-án délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosított helyet az Alföld Stúdió legújabb, Nyugvó energia című antológiája bemutatásához. A helyszín nem volt véletlen: mert bár az antológiák sorában ez már a tizedik kötet – tudtuk meg a jelenlévőket köszöntő Szirák Pétertől, az Alföld folyóirat főszerkesztőjétől –, most először „szövetkezett össze” a folyóirat…

Tovább
Az örökség mértana

Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki  egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…

Tovább