Az irodalom és vizuális művészetek közötti kapcsolat hagyományosan erős az Alföldben, hiszen mindegyik szám egy-egy kortárs fotóstól, grafikustól közöl illusztrációkat. Ez a kötelék júliusban tovább erősödik: az aktuális lapban Szijj Ferenc azon verseit olvashatjuk, amelyek a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ GÉM/GAMEkapocs – Művek az Antal–Lusztig-gyűjteményből képzőművészeti, irodalmi és zenei párhuzamokkal és reflexiókkal című kiállítására készültek.
A szépirodalmi rovatban Halasi Zoltán és Acsai Roland versei mellett két egykori Telep-csoportos szerző, Krusovszky Dénes és Pollágh Péter költeményei is megtalálhatóak, s a lap Láng Zsolt Infra című drámáját is közli: „Amikor otthon leesett egy kenyérdarab, apám felkapta, megfújta, és visszarakta a konyhaasztalra. Egy idő után megfigyeltem, nem megfújja, hanem megcsókolja. Még elég kicsi voltam, meg mertem kérdezni, mit csinál. Azt felelte, apja mindig rászólt, tőle tanulta. Tele vagyunk mások akaratával.”
A Tanulmány rovat ez alkalommal is Arany Zsuzsanna írásával kezdődik, a szerző Kosztolányi Dezsőnek a háborúval kapcsolatos politikai-filozófiai nézeteit veszi szemügyre. Kulcsár-Szabó Zoltán Borbély Szilárd A Testhez című kötetével foglalkozik nagyszabású tanulmányban, ezt követően pedig két mozgóképes alkotásról olvashatunk médiatudományos elemzéseket: Sebestyén Attila a Szellemirtók-univerzumról, Keszeg Anna pedig a Csajok című sorozatról és a Lena Dunham-jelenségről értekezik.
A Szemle rovatban visszaköszön Sebestyén Attila neve, Oláh Szabolcs ugyanis az ő úttörő monográfiájáról (Menedzser humanizmus: A szervezeti és üzleti élet „átlelkesítettsége”) írt alapos recenziót. Láng Orsolya Tejszobor című lírakötetét Pogány Eszter, Hatala Csenge Hírzárlat című – a nevezetes balassagyarmati túszdrámáról szóló – „tényregényét” pedig Bódi Katalin szemlézte; utóbbi könyvet komoly sajtóvisszhang és méltató visszajelzések kísérték, a recenzens azonban árnyalja az eddig inkább pozitív képet. Végül két „kettő az egyben” kritikát is olvashatunk Danyi Zoltán és Sirbik Attila, valamint Kubiszyn Viktor és Szendi Nóra műveiről Kelemen Emese és Lukács Barbara tollából.
A lapszámban ezúttal Lévai Ádám grafikái láthatóak.
(A fejléckép és a cikkben szereplő kép a lapszám illusztrációs anyagából származik.)
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. JÚLIUS
SZIJJ FERENC versei: Ritka pillanat; Belső sarok
KRUSOVSZKY DÉNES versei: Minotaurusz; Szerzetes a tengerparton
POLLÁGH Péter verse: Valaki pénzeli a nyarat
LÁNG ZSOLT: Infra (dráma)
HALASI ZOLTÁN verse: Bologna (III.)
ACSAI ROLAND versei: Szilvaszőnyeg; Újabb őszi tankák
tanulmány
ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Forradalmak kora – 2. rész)
KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Traumatizált grammatika Borbély Szilárdnál (A Testhez)
SEBESTYÉN ATTILA: A Ghostbusters-modell („For-fun” és for-profit elvek a Szellemirtók-univerzumban)
KESZEG ANNA: Az (új)autenticizmus a kortárs kultúriparban (Lena Dunham Csajok című sorozatáról)
szemle
OLÁH SZABOLCS: Humán műveltség és menedzsmenttudás (Sebestyén Attila: Menedzser humanizmus. A szervezeti és üzleti élet „átlelkesítettsége”)
POGÁNY ESZTER: Megidézett jelenlét (Láng Orsolya: Tejszobor)
BÓDI KATALIN: Mondd, hol van az a krézi srác? (Hatala Csenge: Hírzárlat)
KELEMEN EMESE: Értelmét vesztett világok (Danyi Zoltán: A dögeltakarító; Sirbik Attila: St. Euphemia)
LUKÁCS BARBARA: „Egyszer minden éjszaka végére pontot kell tenni” (Kubiszyn Viktor: Oroszrulett; Szendi Nóra: Zárványok)
képek
LÉVAI ÁDÁM grafikái
Hozzászólások