Éjszakai játszótér
Egy táj részletei alakulnak a ködben.
A közmunkások fákat ültetnek a fagyott földbe.
Kutyasétáltatásból visszafelé
alig ismersz a játszótér környékére. Éjjel visszamész,
a sárga kivilágításban már egészen földöntúli.
Mintha kizökkentél volna az időből,
és kedvenc helyedre kerülnél vissza.
De mégsem ugyanaz.
Becsukod a szemed, a szél végigsimít arcodon.
Mikor kinyitod, kihunynak a fények.
Gyerekkori játszótered sötét, álombeli árnyai
rajzolódnak az éjszaka vásznára.
Paplan alatt
A turista boldogság nem érdekel.
A paplan alatt arányosan szavakat helyezek el.
Rendezgetem őket. Hatalmas, fáradt őszi legyek
repülnek elő belőlem észrevétlenül,
aztán hosszan időznek az ablaküvegen.
Idegesítőek és undorítóak. Nem tudom visszaparancsolni őket.
Mintha a halál szemével látnék, pedig csak álmodom.
Reggel majd minden más lesz kicsit. Mint mindig.
Újabb alkalom
Véletlenül betakartam egy lepkét.
A sötétben. Ott verdesett
a bőröm és a takaró között. Amikor lenyugodott kissé,
kiengedtem.
De nem repült el.
Visszabújt mellém egy kicsit.
Majd beköltözött a fogason lévő zakóm belső zsebébe.
Ott várja az újabb alkalmat.
Az indiák felé
Varga Benedeknek
Amikor Hernán Cortés de Monroy y Pizarro
Mexikóban partra szállt, parancsot adott,
hogy égessék el a hajóját. Így biztosította győzelmét.
Ne legyen más választása, vagy elbukik, vagy győz.
Ez az egyetlen lehetőség, hogy az ember komolyan vegye
magát. Úgy kell élni, hogy bármelyik napunk utolsó is lehessen.
Úgy kell festeni, hogy bármelyik képünk az utolsó lehessen.
Ha úgy alakul. Na. Bátran égessük el a hajónkat.
Álomtükör
Fölébredtem, és egy öreg, ismeretlen férfi nézett rám a tükörből.
Derzsi János, ismertem rá mégis kedvenc színészemre.
Aztán kitámolyogtam a fürdőből, hogy pár perc múlva újra visszamenjek.
Abban reménykedtem, hogy a színész
azóta eltűnt onnan. De nem. Hiába fésülködtem meg,
dörzsöltem az arcom törülközővel, ott maradt.
Visszafeküdtem hát aludni, hátha sikerül majd
valaki másként felébrednem. Most éppen álmodok.
Együttható
Barátom álmában aktuális kedvese fa volt.
Barátom roppant jó álmodásban.
Körbeásta kedvesét,
mivel szeretne mélyebb kapcsolatba kerülni vele.
De nem tudta átültetni.
A lány azt mondta, csak akkor sikerülhet megoldást találniuk,
ha elvágja a gyökereit.
Barátom valóban profi álmodó, és tudja,
hogy ez lenne a megoldás közös problémájukra.
Talán a lány üzente neki álmán keresztül,
amit ébren már mindketten tudtak.
Nincs meg a közös együttható.
(Megjelent az Alföld 2018/5-ös számában.)
(Borítókép: 24.hu)
Hozzászólások