Észrevételek (1/3)
Az út mellett, az ároktól beljebb,
de még nem egészen a szántóföldön,
egy satnya bokor alá behúzva,
a senkiföldjén két fehér
műanyag nyugágy.
*
Azt mondta, ha összpontosítok,
sikerülni fog, de nem sikerült.
*
Ahogy kiemelem a rég elhervadt
csokrot a sírkő mellett álló
virágtartó edényből, pontosan az a szag.
*
Félbehagyni sem könnyebb.
*
A tizenharmadik születésnapjára
kapott egy papagájt, mesélte
zokogva, de hiába próbálkozott
a legegyszerűbb szavakkal évekig,
nem volt hajlandó megszólalni a madár.
*
A halottakról akkor inkább semmit.
Észrevételek (2/3)
Azt mondták, túl sok, ki kell
vennem belőle, kivettem,
akkor meg nem volt már elég.
*
Engem valamiért nem szeretnek az állatok.
*
A hegyvonulat kék háttere előtt
sorban a négy hatalmas hűtőtorony
csodálatos hallgatása.
*
Szerettem volna, hogy emberek is
legyenek a képen, de nem jött arra senki.
*
A menyországgal riogattak.
*
Valami hiba miatt lezárták a vécét,
nagyon kevés választott el attól,
hogy tökéletesen megszégyenüljek
a wittenbergi állomás peronján.
*
Befejezetlen nyaralók a töltés mentén,
és az út végén a leláncolt sorompó.
Észrevételek (3/3)
Soha nem jártam még Wittenbergben.
*
A műhely mögött az öreg vashordó,
amibe a szerelők a fáradt olajat
öntötték amíg meg nem telt,
aztán egyszerűen otthagyták,
most is ott áll, az a várakozás.
*
Békülni jött és végképp összevesztünk.
*
Sorban állnak a téren
az emberek, hogy lefényképezzék
egymást ott, ahol a mártír
felgyújtotta magát.
*
Kezek, lábak, mutatja a tévé,
olvad a hó a Himalájában,
visszatértek a holtak.
*
Csak én láttam, így semmi értelme nem volt.
(Borítókép: Jerzy Górecki képe a Pixabay -en.)
(Megjelent az Alföld 2019/6-os számában.)
Hozzászólások