2020. novemberi számunk tartalomjegyzéke:
Szépirodalom
ACZÉL GÉZA versei: (szino)líra [asztalitenisz; asztalkendő; asztalosság; asztaltársaság; asztalterítő]
NAGY KATA versei: Egy szép őszi nap; Sylvia Plath
DEÁK BOTOND versei: puzsoma; a taps
MÉNES ATTILA: Ugrás (regényrészlet)
NAGY GERZSON: Önzés (novella)
NÉMETH ZOLTÁN verse: Még harminc év
GYŐRFI VIKTÓRIA versei: Négyes erősségű; Seszínű
BECK TAMÁS: Bűz (novella)
RIGÓ KATA: Kilenc sötét gomb (novella)
OLÁH ANDRÁS versei: tétjeink; nincs harag; terheink
GYŐRI LÁSZLÓ versei: Babits szeme; Kopár sziget; Egy-két-há!; Az ember él
Kilátó
VÁRADY SZABOLCS: Kétszer két versfordítás, az mennyi? (műhelynapló)
VÖRÖS ISTVÁN: Itt, de soha
Tanulmány
FRIED ISTVÁN: Az árulás regénye (Bevezetés Márai Sándor Harminc ezüstpénz című regényének értelmezésébe)
SUHAJDA PÉTER: Korszerű művészet ≠ Esztétikai kultúra (A vitázó Kassák)
KONKOLY DÁNIEL: Bioautomaták? (Az állat a modern magyar költészetben)
Szemle
MOLNÁR GÁBOR TAMÁS: Egy élettörténet stílusváltozatai (Bereményi Géza: Magyar Copperfield. Életregény)
BÁDER PETRA: Trükkös tragikum: gondolatok egy megkésett klasszikusról (Guillermo Cabrera Infante: Trükkös tigristrió; ford. Kutasy Mercédesz)
HERCZEG ÁKOS: Nincsen remény (Michel Houellebecq: Szerotonin; ford. Tótfalusi Ágnes)
MIKOLY ZOLTÁN: Múltfeldolgozás és diffúz emlékezés (Marcel Beyer: Kaltenburg; ford. Győri László)
LAJOS VERONIKA: Kulturális idegenség újratöltve (Biczó Gábor: A „Mi” és a „Másik”. Az idegen megértésének tudománytörténeti vázlata az antropológiában a 19. század második felétől napjainkig)
MARGITTAI ZSUZSA: A mesekönyv metamorfózisa (Varga Emőke: Interaktív könyv. Teóriák és példák)
Képek: BOLDIZSÁR GÁBOR grafikái
Hozzászólások