Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Az idén hatvanéves, József Attila-díjas költő, író, drámaíró első verseskötete, a Só, kenyér 1988-ban jelent meg, s az elmúlt évtizedekben ezt számos más könyv követte. Sok műfajban alkot, egyéni látásmódú költeményein érződik, hogy úgy ismeri a versírás minden csínját-bínját, ahogy ma már csak kevesen. Vörös Istvánnal a születésnapja apropóján Acsai Roland beszélgetett. Hatvanéves lettél. Egy…
Tovább
Mint akit önmagának visszaadnak 1 Azt álmodtam, hogy én vagyok a Föld,és egyre jobban belázasodom,a hőség intenzíven meggyötör,elvesztem sok védelmező fajom,akikkel pedig együtt élni jó volt,a teremtményeim és társaim.Pusztulás ördögének árnya int,a múltról ne legyenek vágyaim,a jövő pedig inkább csak egy hóbort,hisztéria az élni akarás,elvétett világnézet, semmi más.Elveszik a tél, az utolsó hófolt.Ez poénnak jó,…
Tovább
Galamb és bőrönd A nagy drágulások idején történt. Eljött a szerda, és megint vissza kellett utazzak a fővárosba, reggel tehát riadtan és megszokott napirendemet összetörve ébredtem, reggelizni sem maradt idő, mert nem hagytam, nem szeretek teli gyomorral útra kelni, sok bajt okozhat. Az evéssel csak baj van, egyre drágább és egyre rosszabb dolgokat kell ennünk,…
Tovább
Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…
Tovább
Alföld 2023/10. Októberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Debreceni Ünnepi Könyvhét díszvendégének, Terék Annának a megnyitóbeszédét és a vele ebből az alkalomból készült interjút. Verset Terék Annától, Zalán Tibortól, Ayhan Gökhantól, Babiczky Tibortól, Szeles Judittól, Vörös Istvántól, Tábor Ádámtól, Szénási Miklóstól, Mezei Gábortól, prózát Szántó T. Gábortól, Szathmári Istvántól, Mohai V. Lajostól közlünk. Tanulmány rovatunkban Kulcsár…
Tovább
Harc az egyetemért „A cégtáblákat, cégéreket leszerelő és másutcákba elhurcoló, csínytevő diákok 1451-benegy tekintélyes özvegyasszony, Bruyères-néháza elől kiástak egy nevezetes mérföldkövet,melyet tréfásan régóta »pet-au-diable«-nak(ördögfingnak) neveztek. A követ elcipelték ésünnepélyesen fölállították a diáknegyedben.Az asszony panaszt tett, és visszakövetelte akövet. A város rendőrkapitánya, Robertd’Estouteville (…) igazságot akart szolgáltatni,a diákoktól elkobozta követ, s a Királyi Palotaudvarában helyezte biztonságba.”(Szegi…
Tovább
Az Alföld Online új körkérdésében nyári írótáborok műhelyvezetőit kérdeztük tapasztalataikról. Az első körben Lövétei Lázár László, Moskát Anita, Nádasdy Ádám és Vörös István válaszait olvashatják. Hogyan élted meg az általad vezetett műhelyt, milyen tapasztalatokra tettél szert általa? Miképpen készültél rá, és mennyiben történt más, mint amit elképzeltél? Amikor elvállaltad, voltak-e benned valamiféle kétségek? Lövétei Lázár…
Tovább
Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…
Tovább
Alföld 2023/3. A márciusi Alföld középpontjában a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok és a lektűr kérdésköre áll: közreadjuk Milbacher Róbert és Keserű József tanulmányait, valamint annak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövegét, amelyben a két előadó Hansági Ágnessel kiegészülve, Fodor Péter moderálásával tárgyalta újra a lektűr jelenségét. A tavalyi DIN keretében egy másik panelben a friss Alföld-díjas szerzőinkkel,…
Tovább
Alföld 2022/11. Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi. Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól,…
Tovább
Sokan mondták már, hogy a vágóhídhoz túl közel nem érdemes fodrászműhelyt nyitni. Nevettem rajtuk. De sosem szabad nevetni a rossznyelveken. A gonoszok a jóakaróink, mert a szemünkbe mondják a bajt, ami fenyeget. Nem tudtam, nem értettem. Pedig a mesterem azt mondta, hogy mindent tudok. Nemcsak a szó szerinti szakmáról, mert ez a szakma bármilyen nehézségeket…
Tovább
Simon Balázsról Simon Balázs nem volt könnyű ember. Volt sorsa, amit a betegség jelölt ki számára, és ez a sors nem engedett meg neki akkora lazaságot, hogy könnyen elviselhető, könnyen kezelhető, könnyen megérthető, könnyen elfogadható legyen. Szégyenkezve vallom be, hogy inkább kerültem a barátságát. Az ilyesmiéért nem feltétlen kell szégyenkezni, de a temetésén ébredtem rá,…
Tovább
Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…
Tovább
Alföld 2021/6. Az Alföld júniusi lapszáma az éppen húsz esztendeje elhunyt Simon Balázsnak állít emléket. A szerzőre és életművére egykori pályatársai tekintenek vissza memoárjukban, számos érdekes és tanulságos közelképet hagyva az utókorra. A rovat szerzői, Jánossy Lajos, Tóth Krisztina, Márton László, Sándor Iván és Vörös István az emlékezés és a tanúságtétel feladatát vállalják magukra, mellettük…
Tovább
Már a boltokban az Alföld legújabb, márciusi száma. A Fodor Barbara filcrajzai által illusztrált lapszám verseit ezúttal Takács Zsuzsa, Győrffy Ákos, Grecsó Krisztián, Horváth Eve, Petőcz András, Sirokai Mátyás, Payer Imre és Géczi Marno János jegyzik, mellettük Vári Attila, Vidéki Bianka, Vörös István és Bíró Zsombor Aurél novellái olvashatók. A tanulmány és kritika rovatok összefonódását…
Tovább
2020. novemberi számunk tartalomjegyzéke: Szépirodalom ACZÉL GÉZA versei: (szino)líra [asztalitenisz; asztalkendő; asztalosság; asztaltársaság; asztalterítő]NAGY KATA versei: Egy szép őszi nap; Sylvia PlathDEÁK BOTOND versei: puzsoma; a tapsMÉNES ATTILA: Ugrás (regényrészlet)NAGY GERZSON: Önzés (novella)NÉMETH ZOLTÁN verse: Még harminc évGYŐRFI VIKTÓRIA versei: Négyes erősségű; SeszínűBECK TAMÁS: Bűz (novella)RIGÓ KATA: Kilenc sötét gomb (novella)OLÁH ANDRÁS versei: tétjeink; nincs…
Tovább
Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…
Tovább
Megjelent márciusi lapszámunk, amelyben közreadjuk az őszi Debreceni Irodalmi Napok előadásainak és kerekasztal-beszélgetésének szerkesztett anyagát: ezekben a paródia jelenségét járták körül meghívottjaink (Balogh Gergő, Bényei Tamás, Reményi József Tamás, Szirák Péter), s közöljük az Alföld-díjasokkal folytatott beszélgetés leiratát is (Herczeg Ákos kérdezte Bengi Lászlót és Németh Zoltánt).Kritikákat világirodalmi kötetekről és Böndör Pál verses elbeszéléséről olvashatnak, az újvidéki költő könyvét…
Tovább
Ez is csak hasonlat Vajon csak anyagként és energiaként lehet leírni a világot? Ha okozatnak fogjuk fel a fényt, a jövőből is sötétség tátog? Vajon minden elmagyarázható? A lehetetlen nem lehet soha? Világnak szája, semmi homloka, az arc elé egy maszk téve: a szó. A szó elé egy maszk téve: a mondat. Az energiamegmaradás…
Tovább
Fodor Péter: Nagy büszkeség, hogy idén is három kitűnő és a lappal régóta szoros munkatársi kapcsolatban álló szerzőnknek mondhatunk köszönetet az Alföld-díjjal. Beszélgetésünk a Debreceni Irodalmi Napok programsorozatának része, így adódik indulásképpen, hogy arra kérjelek Benneteket, a kultusz témájához szóljatok hozzá. Hansági Ágnes: A délutáni kerekasztal-beszélgetés során Kukorelly Endre azt mondta, hogy mindig kell valamiféle…
Tovább
Egy irodalmi műnek sokféle hatása lehet. Szerencsésebb esetben egy kezünkbe került, úgynevezett „jó könyv” képes formálni ízlésünket, gondolkodásunkat. Az ember életében azonban csak néhány alkalommal adódik olyan olvasmányélmény, amely egész világlátást, hitet, meggyőződést tud megrengetni. Az Elégia lakói az utóbbiak közé tartozik. De miben áll a kötetnek ez a kivételes elbizonytalanító ereje? A versek beszélője…
Tovább
Egy kor kezdete …de még csak most képződnek azok a gyűrődések, amelyek a hegyek és a völgyek életünkben, s öröknek tűnnek majd. Rosszabb is lehet? De még csak most képződnek a jajszavak, s visszaverődnek. Felénk nyúlnak hideg kezek: a hegyek és a völgyek, az urak és a hölgyek, mind-mind csupa ideg. De még csak most…
Tovább
Venezia (Venezia) Kísértetek városa, megroggyant falak, újjászületés, színek fölcsapó áradása, maskarák, a házaknak jelük van. Fekete és bájos, vizes hajjal érkezik, csalogányvér a borozó folyosóján, arra folyik a nevetés, ahol sósan kialszik a világűr. Érthetetlenül éneklő bariton a víz hálója fölött, falakat keresztelő fülemüledal. Egyetlen sík hullám űz a végekig egy madárrajt a lábam nyomából.…
Tovább
Darvasi Ferenc Köztünk vagy címen jelentette meg a Mándy Iván életművét és alakját tematizáló beszélgetéseit, interjúit. A cím a könyvben olvasható dialógusok alapján elsősorban nem állításként, hanem inkább olyan szándékként, reményként értelmezhető, mely a Mándy-felejtés ellenében pozicionálja a szóban forgó kötetet. Az író életműve ugyanis, ezt majdnem mindegyik „szakértő” beszélgetőtárs megemlíti, koránt sincsen a figyelem…
Tovább
Az Alföld a meleg nyári napokra műfordításokat kínál: a szépirodalmi rovatban Petr Madĕra, Eva Luka, Wendy Rose és Ernest Wichner verseit, Ljudmila Ulickaja és Antonella Cilento regényrészleteit (utóbbinak az első magyar nyelvű fordítását), illetve Friedrich Schiller drámarészletét olvashatjuk olyan kitűnő műfordítók tolmácsolásában, mint Vörös István, Goretity József, Gyukics Gábor, Puskás István és Térey János. Utóbbi…
Tovább
„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem is képviselteti magát Győri László szövegével (A végrehajtó), de Vörös István, Payer Imre, Jenei Gyula, Tóth…
Tovább
„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a…
Tovább