Seherezádé
(Scheherazade)
Mesélj arról az álomról, amelyben kihúzzuk a testeket a tóból,
és meleg ruhát adunk rájuk ismét.
Késő volt, és senki nem tudott aludni, a lovak pedig futottak,
ameddig el nem felejtették, hogy lovak.
Ez nem olyasmi, mint egy fa, ahol a gyökereknek valahol véget kell érniük,
ez inkább olyan, mint egy szám a rendőr rádióján,
feltekertük a szőnyeget, hogy táncolhassunk, és a napok
ragyogó pirosak voltak, és ahányszor csókoltunk, megjelent egy másik alma,
hogy gerezdekre vágjuk.
Kövesd a fényt az ablaküvegen át. Azt jelzi, dél van, azt jelzi,
vigasztalhatatlanok vagyunk.
Meséld el, hogy ez mind, és a szerelem is, tönkre fog tenni minket.
Ezek, a testeink, a fény birtokai.
Mondd, hogy soha nem fogunk hozzászokni.
Tengerparti improvizáció
(Seaside Improvisation)
Lecsatolom a kezeimet és neked adom, de neked nem
kell, így visszaveszem őket,
és visszateszem őket fordítva, a rossz csuklókra. Az udvar sötét,
a paradicsomok a fehérre meszelt fal mellett vannak,
az asztalon heverő könyv Spanyolországról szól,
az ablakok be vannak ragadva.
Ma este hó palásttal fedett városokra
gondolsz, és rád meredek úgy, mintha egy ablakon át
számlálnám a madarakat.
Boldogságot akartál, nem hibáztathatlak ezért,
és néha röhejesnek hangzik egy száj, ami örömről fecseg,
de mondd, hogy
szereted ezt, mondd, hogy nem vagy boldogtalan.
Kiszámoltad, számítasz a bajra.
A tengerparti város. Az elektromos kerítés.
Rajzolj egy kört krétával. Képzeld el, hogy egy állandó fénysugárban
állsz. Képzeld el a megadást. Képzeld el, hogy haszontalan vagy.
Egy kő az úton azt jelenti, a tea még nincs készen,
egy kő a kézben azt jelenti, hogy valaki mérges, a kő benned még mindig nem
ért le a fenékre.
NYÁRI ÉVA SAROLTA FORDÍTÁSA
(Megjelent az Alföld 2023/8-as számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Szabó Ábel munkája.)
Hozzászólások