Az ünnep kifordul az ajtón
A nagy készülődés, a sietség, a rend.
Könyvek lapjait is leporolni, pedig
nem várunk senkit, soha. Végül is
mindig rájövünk: csak az évet tagolja,
akkor legyen határozott, akár
egy hal fejének levágása.
Legyen az ünnep a bárd utáni hézag,
a pikkelyes test határa, ahol megvillan
a hús. Hogy mikor kifordul az ajtón,
és még dörmög valamit, legalább ne
szégyenkezzünk, hogy éhesen távozott.
Jutalmul
„A döbbent embereknek, akik azt mondják,
de hát még pár hete is beszéltem vele,
mondhatnám, hogy ez nem érv, én magam
vittelek a kórházba, és nem volt szó semmiről.”
(Mesterházi Mónika)
Nem mozdul semmi, de minden ragyog.
A kórházi út, a por, a nyárfavatta
meg a cseréptetők. Bőrünk is, ahogy
hozzád készülünk – az izzadság
egy pillanatra megfagy homlokunkon,
hiába tűz a nap, mert felvillan az utolsó
megszólítás esélye. Az utca végén
lelassítjuk lépteinket. A látogatókat
a tizedikre várják, de mint kongó, üres
kaszárnyák, se nővér, se orvos – csak
a lift zúg, fel-le jár a vastag acélkábelen.
Testünk lehűl, és míg caplatunk,
lábaink elnehezednek. Lenn az utcán
csaholó szelindekek, a fordulóban édes
pézsmaszag. Most tolnak ki egy
nehéz hullazsákot. Ennyi kell csak,
ez a sötét folt, hogy eszünkbe jusson
elképzelni a lehetetlent. Alig bírunk
megtalálni. Áradó fény, kihúzott, súlyos
függönyök. Egy vagy a testek közül,
csak ágyneműd friss még, fehér. Hogyan
kell üdvözölni, aki útra kész és nem zavarja
semmi? Bámulok rád, kezdj beszélni
te, ha bírsz egyáltalán. Emelkednek
és vissza, néha elhagyják testüket –
lélegzik, lassan fordul át a sok fekvőbeteg.
Indulni könnyebb, kitisztul tüdőnkből
a fertőtlenítő szaga. Három napig
nem is gondolunk rád. Aztán kezünkbe
adják, jutalmul, amiért kivártuk, surrogó,
fekete zsákban visszük ránk maradt
dolgaid. Tűz a nap, átmelegíti ruháidat,
cipődet. És ha eddig kibírta, talán
nem most szakad le ránk. Hazáig még
néhány utca – onnantól senki nem lát.
(Megjelent az Alföld 2024/2-es számában. A borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Árkossy István digitális grafikája.)
Hozzászólások