Vágóhíd utca
Firkálmány a felfakadt keléses falakon,
ahol kocsmagőz volt, ott szél járja át a csontokat.
Felhőt átfúró fekete erekben
a levélpacák festéke szétszalad.
Varjak szelik át az avart a fal mögött,
és kóvályog benne a szemét.
Lekopott a homlokzatról a felirat,
csak a hűlt helye sajog benne még.
Kéményfüstként kóborol az időm
önmagukon eltévedt tájakon.
Kígyóméreg a lánykorba oltva
olvad be ravaszul egy másik karon.
Orgonairamlás zongorafutamra
egy réges-rég elpusztított kertben,
szatén ezüstje csillan a strasszon,
mint a méregfog a bokán a sötétben.
Petúnialepke-szárnyalás nyara,
a házhónaljakban izzik a csend.
Mire minden titok kibomlik,
hullani kezdenek a téglák odafent.
Natúr szövet a foltvarrott városon,
szemölcsként kitüremkedik –
burjánzik a kő, és kitermeli
a történések tumorsejtjeit.
Kertvárosi kísértetek
Kifakult színek, a tél rongya leng
kémények és padlásablakok körül,
mint megtépázott zászló, foltokban
talált skanzen.
Én megházasodtam a halállal,
rebegi egy függöny mögötti árnyék,
szőke és fehér, a szeme szürkészöld,
hogy lehet csupa szín a sötét,
napszakokat szállít szénéjszakába,
cifra sugarak törnek sok kis szilánkra.
Velem itt már senki sem törődik,
sétálgatok az árnyaim közt csendben,
porcelánfehér rettenetben,
a ráncok a bőröm úgy szövik át,
mint szögesdrót a reménytelen tájat.
Ahogy délibábaszfalton labda gurul el,
fejét veszik a régi ideálnak,
nem így fogják hívni az utódját,
csak a szerepe marad meg a mának,
teste, feje, színe, öltözete más,
te szolgálod ki, hinnéd,
de ő szolgál téged, mint a vitrinben
pocoló, poros régiségek,
te sem vagy már más, mire megérted.
Korhad a terasz és korhad a korlát,
vergődik romjain az egykori veranda.
Míg rá nem talál az ígéretes telekre
egy köpcös és mísz propagandista,
virágok fonják be szabad nyaranta.
Elmúlunk, mint a vonzalom,
és elhalunk, akár egy akkord,
nyírlevélzuhogás a cserépen
az akkor és a vad kor,
sötétben settenkedő vadak
a falon a foltok, és a szellem a doh,
ami árad a piszkosfehér falakból.
(Megjelent az Alföld 2024/12-es számában. A borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Ulrich Gábor grafikája.)
Hozzászólások