Megjelent az Alföld márciusi száma

Az Alföld márciusi kiadása közli hagyományosan a megelőző évi Debreceni Irodalmi Napok szakmai tanácskozásának szerkesztett anyagát. Tavaly a konferencia címe Ars poeticák és írói imázsok volt, amelyhez két tanulmány és egy beszélgetés kapcsolódik. Molnár Gábor Tamás a modern költészet önreprezentációs lehetőségeit vizsgálja, amely során értelmezi az ars poetica fogalmát, s közben mások mellett Arany János, Kosztolányi Dezső, József Attila, Pilinszky János és Petri György vonatkozó költeményeit elemzi. Keszeg Anna a public image és az irodalom összetett viszonyát tárgyalja, kitérve az írói márkázás lehetőségeire, irodalom és gazdaság összefüggéseinek problémájára is – többek között Hemingway, Rousseau, Mark Twain, Petőfi Sándor példáin keresztül. Az irodalmi napokon megrendezett kerekasztal-beszélgetés anyaga is olvasható a lapszámban, ebben Szirák Péter moderálása mellett Keszeg Anna, Péczely Dóra, Grecsó Krisztián, Molnár Gábor Tamás és Nyáry Krisztián kapott szót, s számos kérdés terítékre kerül benne kiadói stratégiáktól kezdve a kortárs irodalom népszerűsítési lehetőségein át a szerzői hitelességig és hitvallásokig.

„Két, egymás röptét zavaró / denevér sehonnan nem figyelhető / meg. Kívülről ornamentika, / a naplementét díszíti csak a sötét / szárnyverdesés vonalrajza” – olvassuk G. István Lászlótól a szépirodalmi rovatban. Verseket még Gömöri György, Lanczkor Gábor és Pál Sándor Attila tollából közöl a lap, a prózai anyagok között pedig Halász Margit és Petőcz András regényének újabb részletével, valamint Ahmed Amran Fúvóka című novellájával ismerkedhetünk meg.

Folytatódik Arany Zsuzsanna tanulmánysorozata Kosztolányi Dezső életéről: a márciusi fejezetben a háborús években kiadott szépirodalmi munkákról – köztük „a háborús évek talán legemblematikusabb Kosztolányi-kötetéről”, az Öcsém című novellásgyűjteményről – esik mindenekelőtt szó. Kovács Árpád dolgozatában Sík Sándor költészetbölcseleti rendszerét mutatja be, elsősorban a szemléleti újításokra helyezve a hangsúlyt.

A szemle rovatban világirodalmi, gyerekirodalmi, valamint irodalomtudományi kiadványokról olvashatunk. Herczeg Ákos nagyívű kritikájában Michel Houellebecq sok vitát kiváltó könyvéről, a Behódolásról szól értelmező igénnyel; Dezső Kinga két, mindezidáig kevés recenzensi figyelemben részesült gyerekkönyvről ír (Bosnyák Viktória és G. Szász Ilona műveiről a Naphegy Kiadótól); Bengi László Márton Lászlóról szóló monográfiáját pedig Lénárt Tamás ismerteti.

A lapszám illusztrációs anyagát ezúttal Papp Károly különleges grafikái adják.

HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. MÁRCIUS

GÖMÖRI GYÖRGY versei: Csendélet; Jelentés a túlvilágról
LANCZKOR GÁBOR versei: Nagyalföldi temető; A kézzel írás elégiája; Felvétel; Fekete nyíl
PETŐCZ ANDRÁS: Aysa (Harminc nappal a háború után – regényrészlet, 2. rész)
PÁL SÁNDOR ATTILA versei: Siratóének; Munkadal; Vándorének
AHMED AMRAN: Fúvóka (novella)
G. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Farkas bujkál; Fogvatartott anyag
HALÁSZ MARGIT: A vörös nyelvű párduc (Darvak – regényrészlet)