„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a Nagy Lebowski” – IMdB). A lapszám költeményeket közöl Csehy Zoltántól, Nagypál Istvántól, Szolcsányi Ákostól, Deres Kornéliától, Beck Tamástól és Miklya Zsolttól; regényrészletet Petőcz Andrástól és Csobánka Zsuzsa Emesétől, novellát (A kísértethajó) Vörös Istvántól.
Folytatódik Arany Zsuzsanna tanulmánysorozata Kosztolányi Dezső életéről: a februári fejezetben a szerző arra keresi a választ, hogyan találkozott Kosztolányi a szabadkőművességgel, mit tudunk páholymunkájáról, s további részleteket kapunk arról is, milyen volt az újságírói munka az első világháború éveiben.
Fried István a szlovén romantika világába vezet be (a szlovén-német kétnyelvű) Prešeren költői pályájának ellentmondásait tárva föl, versidézetekkel és -elemzésekkel. Választ kapunk többek között arra, hogy milyen kapcsolat van a délszláv szerző polemikus epigrammái, valamint KazinczyTövisek és virágok, illetve Vörösmarty Pályalombok című gyűjteményei között, de izgalmas részleteket tudunk meg a 19. századi krajnai irodalmi sajtó működéséről is.
„Azzal, hogy kizárta a lírai műfajokat a dialogikus nyelv univerzumából, Mihail Bahtyin jó ideje komoly kihívások elé állítja azon értelmezőit, akik arra tesznek kísérletet, hogy az olyan bahtyini fogalmakat, mint a soknyelvűség vagy a polifónia a modern költészetről nyújtott szövegelemzésekben is alkalmazzák.” – Kulcsár-Szabó Zoltán fontos elméleti tanulmánya a költészet és a bahtyini dialogicitás összefüggéseit boncolgatja, Seregi Tamás pedig Lukács György esztétikájáról értekezik A művészetek rendszere és a realizmus problémája című esszéjében.
A szemle rovatban Térey János Átkelés Budapesten című kötetének versnovelláiról gondolkodik Széchenyi Ágnes, Bihary Gábor Szijj Ferenc súlyos verseskötetét (Agyag és kátrány) értelmezi nagy alapossággal, Bod Péter pedig Márai Sándor teljes naplójának újabb darabját mutatja be. Bírálatot olvashatunk Muriel Spark Jean Brodie kisasszony fénykora című regényéről (Schäffer Anett tollából), Borbély András Szél cím könyvét pedig Tóth Alexandra recenzeálja.
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. FEBRUÁR
KŐRIZS IMRE versei: Miféle Amerika?; Decemberi reggel; IMdB
CSOBÁNKA ZSUZSA EMESE: Megérinteni egy nőt (regényrészlet)
CSEHY ZOLTÁN versei: Lesúlyt a sok igeidő; Belle dèe di questo core; Zsebtükrében ott a tényszerű feljegyzés; Leírása
SZOLCSÁNYI ÁKOS versei: Tanul; Tanít
DERES KORNÉLIA versei: Barázda Hotel; A Kicsi
PETŐCZ ANDRÁS: Aysa (Harminc nappal a háború után – regényrészlet, 1. rész)
BECK TAMÁS versei: Adásszünet; Eseményhorizont; Városodás
NAGYPÁL ISTVÁN versei: Herbológus; Bányalovak teogóniája
VÖRÖS ISTVÁN: A kísértethajó (novella)
MIKLYA ZSOLT versei: Születésnap; Rétegek; Szálakon
tanulmány
FRIED ISTVÁN: Romantika, irodalomteremtés, műfajtörténet (Prešeren költői pályájának antinómiái)
KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Bahtyin és a költészet
ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Az első világháborútól az őszirózsás forradalomig – 5. rész)
SEREGI TAMÁS: A művészetek rendszere és a realizmus problémája (Lukács György esztétikájáról)
szemle
SZÉCHENYI ÁGNES: Hódolat az építészet érzékisége előtt (Térey János: Átkelés Budapesten)
BIHARY GÁBOR: Megszüntet, megőriz (Szijj Ferenc: Agyag és kátrány)
BOD PÉTER: Hetven életéven túl: overtime (Márai Sándor: A teljes napló 1970–1973)
SCHÄFFER ANETT: Egy mikrovilág fénykora (Muriel Spark: Jean Brodie kisasszony fénykora)
TÓTH ALEXANDRA: A kifeszített emlékezet megpendítése (Borbély András: Szél)
képek
VINCZE LÁSZLÓ tusrajzai
Hozzászólások