Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld 2024/3. A 2023-as Debreceni Irodalmi Napok középpontjában a klasszikus fogalma állt: az Alföld márciusi lapszámában közreadjuk Nádasdy Ádám és Kulcsár-Szabó Zoltán előadásának, valamint a Márton Lászlóval és Szirák Péterrel kiegészült kerekasztalnak a szerkesztett szövegét. Az Alföld-díjasok estjén Herczeg Ákos kérdezte a díjazottakat, Bodrogi Ferenc Mátét, Bednanics Gábort és Győrffy Ákost. Verset Ágh Istvántól, Tóth…
Tovább
Jonathan Culler: Irodalomelmélet, ford. Füzi Péter, Pikó András Gáspár Az Oxford UP nagy presztízsű és figyelemre méltó példányszámokat felmutató Very Short Introductions sorozata több mint két évtizede jelentet meg olyan, valóban rövid, egyezményesen az adott tárgy legjelesebbjei között számon tartott szakértők által jegyzett kiadványokat, amelyek a – rendkívül tágan felfogott – kultúra- és társadalomtudományokban (olykor…
Tovább
Kulcsár-Szabó Zoltán: A jelölő visszahúzódása. Az irodalmi nyelv kulturalizációjának néhány kérdéséhez A jelölő visszahúzódásának tétje egy irodalomelméleti kérdés átfogó megválaszolása: mennyire halványítható el vagy szüntethető meg a nyelv jelölőszerepe. A körültekintő válasz a szerző, a nyelv és a befogadó pontjai körül mozog. A befogadás, a művel való kapcsolatba lépés teoretikus kérdései határozzák meg az első…
Tovább
Költészetnapi beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József: Köszöntöm vendégeimet a 2021-es Debreceni Költészeti Fesztivál online kerekasztal-beszélgetésén, melynek témája két ikonikus vers, Márai Sándor Halotti beszéd és Domonkos István Kormányeltörésben című darabjának összevetése. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezésében megvalósuló beszélgetés résztvevői Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője, valamint Kun Árpád…
Tovább
Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…
Tovább
Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…
Tovább
Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben, ford. Gerevich András, Krusovszky Dénes; John Ashbery: Önarckép konvex tükörben, ford. Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Mohácsi Balázs (Régi) adósságot törleszt, így hangzik egy gyakori (nemcsak) irodalomkritikai közhely, amely tulajdonképpen nehezen elkerülhető Frank O’Hara és John Ashbery gyors egymásutánban, különböző kiadóknál, de mindkét esetben a rokonszenves elkötelezettséggel fellépő, a kortárs vagy félig…
Tovább
Hallgatás. Poétika, politika, performativitás, szerk. Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor A Hallgatás. Poétika, politika, performativitás tanulmánykötet a 2018-ban azonos címen – az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a PIM által – megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások „nem […] identikus gyűjteménye, hanem rétegzettebb és messzebbre vezető továbbgondolása” (13.). Az összesen…
Tovább
Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…
Tovább
Alföld 2021/11. Novemberi számunkban a Debreceni Irodalmi Napok történetét elevenítjük föl, kiváló szépirodalmi anyagokkal és nagyszabású tanulmányokkal jelentkezünk, valamint debreceni kötődésű szerzők (Borbély Szilárd, Korpa Tamás, Tóth Kinga) köteteiről is közlünk kritikákat. A lapszámot Szurcsik József illusztrálta. Tartalom – 2021. november Szépirodalom MARNO JÁNOS versei: Hiába; Félhomály a vaksötétbenSZLUKOVÉNYI KATALIN versei: Kásahegy; Megálló; Úgy; Remény;…
Tovább
Alföld 2021/8. Már-már hagyomány, hogy az Alföld világirodalmi kitekintéssel zárja a nyarat. Ragyogó fordításokban olvashatók a lapszámban a Nobel-díjas Louise Glück és Wole Soyinka, Tor Ulven, Michel Houellebecq, Ernst Goll, Gerard Manley Hopkins, Edwin Morgan, Jericho Brown, Cornelius Eady, Anne Carson, Jaime Gil de Biedma és (újrafordításban) François Villon versei, Antonio Fian, Thomas Stangl prózái,…
Tovább
A magyar falu poétikái című, a Fiatal Írók Szövetsége 2016-os falu-tematikájú konferenciájának előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet kérdésfelvetése – hogyan hozzák létre az irodalmi szövegek a falut, és milyen ábrázolási hagyományok alakultak ki az elmúlt két évszázadban – azért izgalmas, mert egyúttal arra is rákérdez, hogy mi a falu, és létezik-e még. S miközben a szövegekből e…
Tovább
Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szembetűnő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mohácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…
Tovább
Oravecz Imre „faluregény”-folyama, a sorozat harmadik, úgy tűnik, befejező darabjával, amely a (talán nem igazán megkapó) A rög gyermekei változatot rögzítette végleges főcímként, majdnem szimmetrikus szerkezetet tár fel a mintegy száz évet felölelő cselekmény, az Árvai- (illetve egy időre, minthogy Amerikában lehull az ékezet, Arvai-)család története mögött. Míg az Ondrok göndre (2007) az Amerikába való…
Tovább
Többször megállapítást nyert az életmű nagyobb íveinek áttekintésére tett különféle kísérletek során, hogy Oravecz Imre költészete sokáig kötetről kötetre újította meg magát, lépett újra és újra váratlan, a korábbiakból nem kikövetkeztethető poétikai utakra. A Halászóember utáni időszakra ez a diagnózis immár kevéssé mondható találónak. A megfelelő nap címen kiadott 2002-es versgyűjteményt, minden tematikus és formai…
Tovább
Az Alföld folyóiratban a pénzt a siker követi, és nem fordítva: a februári „Pénz” szám után márciusban a sikeré a főszerep, hiszen a 2016-os Debreceni Irodalmi Napok ezt a témát állította középpontba, s az ott elhangzottak közül a lapszám két előadás, valamint a referátumokhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változatait közli. A szövegeket Hegyháti Emese mesei hangulatú…
Tovább
„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a…
Tovább