Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld 2025/3. A márciusi lapszámunk középpontjában a Debreceni Irodalmi Napok A levél című szimpóziumának előadásai és beszélgetései állnak: közre adjuk Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia és Guld Ádám (utóbbit online) tanulmányait, a velük folytatott panelbeszélgetés leiratát, valamint a 2024-es Alföld-díjasokkal, Gergely Ágnessel, Juhász Tiborral és Korpa Tamással készült beszélgetést is. Lírát Gergely Ágnestől, Závada Pétertől, Pintér…
Tovább
Mint fű (Wie Gras) (részlet) Legendák Ott vonultak el a felhők, ott az utak szépen rásimultak a tágas dombok tövére, míg a rétek lélegeztek, és kitartott még a nyár, amelyben pókfonál repült, szakadt, az esti fényben aztán imbolyogva elveszett. Fákhoz úgy közel, a fák kemény dióihoz vagy suttogó levélhez úgy közel mozdult, mi ág még…
Tovább
Vitorlákat feszítettek ki az iskola előtti téren, meg lehetett őket vásárolni. Ugyanis néhány éve minden tavasszal és ősszel egyszer-egyszer megjelenik egy Morvai nevű vándorkereskedő a városban, és egy hétvégén ruhavásárt rendez a külvárosban levő Dózsa György Általános Iskola tornatermében. A bolti árnál olcsóbban kínált női, férfi és gyermek ingek, pólók, nadrágok és egyéb ruhaneműk meglehetősen…
Tovább
Szijj Ferenc: Ritka események Szijj Ferenc új kötete rendkívül nyugtalanító. Nem azért, mert túlontúl tragikus eseményekről szólna, hanem mert úgy üresíti ki az élet bármely vonatkozásában értett csodálatosságának gondolatát, hogy olvasás közben kétségbe vonjuk még azt is, hogy valaha rendelkezett-e egyáltalán ilyennel. A költemények e hatását elősegítik a költő poétikájára jellemző befelé forduló versvilág pillanatképekre…
Tovább
Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…
Tovább
Alföld 2023/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a nemzetközi irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Elizabeth Willis, Szerhij Zsadan, William D. Ehrhart, Chinua Achebe, Julian Barnes, Dean Young, Gabriele Galloni, V. Leac, Steve Sem-Sandberg, Sonya Kelly, Michael Donhauser, Richard Siken, C. K. Williams és Eavan Boland műveiből – Gyukics Gábor, Nagy Tamás, Sebők György, Biernaczky Szilárd, Katona Dávid,…
Tovább
Alföld 2023/5. A májusi Alföld Portré rovatának középpontjában Térey János alakja és írásművészete áll. Poós Zoltán a költő életútját, műveltségét, habitusát idézi föl emlékező beszédében, s hasonlóra tesz kísérletet az „Ez a föld gondolkodtat, levegője táplál” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés is Bazsányi Sándor, Lanczkor Gábor, Papp András, Poós Zoltán és Fodor Péter részvételével. Bednanics Gábor az…
Tovább
(Im Schlaf) Jogosítvány A Luchterhand Könyvkiadó két mérvadó személyisége, egy férfi és egy nő, felkeresett szüleim S-ben levő házában, hogy közösen végső döntésre jussunk egy prózakötet kiadásáról. A hosszadalmas megbeszélés végén félszívvel ugyan, de a kiadás mellett döntöttek. Elégedetten dőltem le az ágyra, hogy egy kicsit kipihenjem magam, miközben azok ketten átmentek a másik szobába,…
Tovább
Ritka események Hosszú zsák Egy hosszú zsákból nézek kifelé,a zsák vége a lábammal talána lépcső aljában van, de nem érzekbelőle semmit. A szememben mit láthatnak,akik vezekelni jönnek, csak a nagy erőfeszítést,hogy legalább egy percig forogjon lassabbana Föld, vagy egy másodpercig,bármilyen kicsi ideig, és ne legyen természet,csak a puszta élet, és az is működjön inkábblogikai alapon…
Tovább
Szijj Ferenc: Igazi nevek Szijj Ferenc félelmetesen jó költő. Ezt azért is érdemes leszögezni, mert új verseskötetéből nem feltétlenül derül ki. Pontosabban nem annyira az új kötetből derül ki – a korábbi verseskönyvek, az Agyag és kátrány (2014), a Kenyércédulák (2007) vagy a Kéregtorony (2001) jelentősebb művek. Hogy az Igazi nevek miért tűnik gyengébb kötetnek,…
Tovább
milyen rettenetes vagy milyen gyönyörű dologról írjak, hogy akkor is megértsd, ha ott a mozdulatlan vizet és a csendes erdőt elnézve már semmit nem akarnál megérteni az itteni életünkből: én ilyen messziről könnyen elhiszek bármit, csak írjál majd részleteket, hogy jobban el tudjalak képzelni ott a tó partján vagy inkább a vízben, hiszen nyár van,…
Tovább
Lehet-e ma még hiteles második világháborús regényt írni? Hát még németet? Azt hihetné az olvasó, hogy ezt a témát, sőt műfajt az elmúlt 70 év, azon belül mindenekelőtt az 1950/60-as évek, a „tarvágás” irodalma kimerítette. A Gruppe 47 olyan nagy alakjai, mint Heinrich Böll, Siegfried Lenz, Günter Grass, Alfred Andersch, Wolfdietrich Schnurre, a frontkatona kálváriáját…
Tovább
Harminchárom kísérlet D. 365 napja – Eperjesi Ágnes kiállítása az Inda Galériában, 2017. szeptember 7. – 2017. október 20. Ha nem kaparnám meg két körömmel, három körömmel, akkor talán egy egész vesztegzárat is kitöltene ilyen simán, kegyetlenül, mint amikor valaki már kora délelőtt mosolyog, és estig még mások is. Mindenféle testi képződmény helyett, mert…
Tovább
Nehéz az elején kezdeni Szijj Ferenc Növényolimpia című regényét, mivel az első fejezet címe (Álomszerű tisztánlátás) után csupán egyetlen szó található szögletes zárójelben: „[Hiányzik.]” (7.) Ám ez a nyitány is sokat elárul az ábrázolt világról és a benne tévelygő szereplőkről; a hiányos könyv képzete ugyanis éppilyen hiányos, eredet és a magyarázatokhoz szükséges támpontok nélküli életekkel…
Tovább
Ritka pillanat Kicsiny Balázs: John Argyll hercege Mindig van ott egy küszöb, mintha letettek volna egy fejszét, élével felfelé, nem juthatok át, pedig talán nekem szólt régen egyszer egy hívás rengeteg ember közül, csak akkor még nem tudtam, mit jelent a név, az érintés, szorítás vagy taszítás, a ritka pillanat. Visszafordulok, nem állhatok ott tétlenül,…
Tovább
„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a…
Tovább