Tiszta sor
Az El, Kondor, pláza idejéből
Álljatok növekvő sorrendbe, gyerekek.
Vagy csökkenőbe,
nem oszt, nem szoroz,
csak álljatok már nagyság szerint,
az anyátok úristenit,
és igazodjál normálisan.
Akkor most felrajzolom a házirendelet.
Aki beradír,
az lesz az öltözős tisztasági felelős.
Anyám törli magát ismerősei közül,
anyám többé nem a saját ismerőse,
nem lesz másé se,
rokona fölöttébb senkinek.
Első pont. Alább Juliska néven
kukacostul csüng mindannyi családfán.
Nem Alább Juliska,
hülye gyerek, igazodjál rendesen.
A bogár mélyi, nekimegy a haltnak.
Ne rötyögjél,
figyeljél oda, az anyád úristenit.
A rubrikákba, Juliskája köré
négyszínű tollal karistolnak
kígyókat mélyre
a Kondor-angyalgyerekek,
a vonások ki ne fussanak.
Egyik-másik egynél-másnál
a szélhez ugyan érhet,
azt a tanár úr megbocsátja még.
Mármint én, az anyád úristenit.
Pont. Sanyi bácsi,
ez apám rubrikáiba kerül.
E fiúból pép lesz.
Eperfa lombja. Szól. Ingat.
Apám sövénynyíró,
lombos talicska, égetnivaló.
Kantár, kengyel. Jajszó szállna.
Anyám utána, anyám mintha.
Ne rendetlenkedjél, te radír,
álljál normálisan bele a sorba.
Füst szava beszól,
beszaglik, beszélőn ülnek
tág lőrések. Apám fél
szemére vak lárma.
Lórész, csótár,
szemöldökfaszínű
szenet hord, morzsál
a grillhez estére.
Lóhúst sütöget,
sonkaholdat forgat,
kuvaszt saját zsírjában.
Apám katonadolog, gulyáságyú.
A jel azt is jelzi, ágya gulyásos.
Pont úgy néz ki, mint Sára
nézett ki. Sára a volt kuvaszom.
Ha nem tudnád, hülye gyerek.
Béna harcfi, laborál.
Vérzsírérték kézfejekre fröccsen,
körmök hibátlan holdjára.
Szisszenni nem, az nem katonás.
Szusszanni főleg nem.
Mondom, szusszanni nem,
nem mondtam, hogy pihenj,
maradjál vigyázzban
és igazodjatok, az anyátok
kutya úristenit.
Anyám szekér, világgá futna.
Apám sivatag. Anyám néha.
Négyütemű a szabadgyakorlat.
Tíz kör futás, kettes sorban.
Fogd meg a párod kezét,
és pont te ne vonszoljad magad,
hanem fussál szépen,
szavad ne legyen
egy körben sem azalatt.
(Megjelent az Alföld 2017/5. számában.)
Hozzászólások