Payer Imrével Hocza-Szabó Marcell beszélget* Hocza-Szabó Marcell: A ’80-as években kezdted újságírói munkád mellett költői pályafutásod is, már ekkor az Élet és Irodalomban több verssel is jelentkeztél. Dicsérték különleges stílusod, melybe egyaránt belefért a formafegyelem, az ironikus gesztus, az antikvitás iránti vonzalom és a nagyvárosias lírai beszédhelyzet is. Milyen volt Magyarországon az 1980-as években költőként…
TovábbAlföld szerkesztősége
A Térey-versek útja a debreceni Kétmalom utcától a krakkói főtérig
Daniel Warmuz lengyel műfordítóval Áfra János beszélget* Áfra János: A Térey János lírai életművéből válogató Przyszłość miodu (A méz jövője) című, a wrocławi J kiadónál megjelent verseskötetről (2024) a lengyel fordítóval, Daniel Warmuzzal beszélgetünk, aki 1987-ben született, Krakkóban él, magyar irodalomra specializálódott esszéista, műfordító és irodalomtudós. Korábban Kiss Tibor Noé Inkognitóját (2017), Berta Zsolt Kalefét…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. februári száma
Alföld 2026/2. Az Alföld februári lapszáma gazdag szépirodalmi és értekező prózai anyaggal jelentkezik, amelyben kortárs hangok és elméleti megközelítések egyaránt teret kapnak. A Szépirodalom rovatban lírát Halmai Tamástól, Filip Tamástól, Deák Botondtól, Beck Tamástól, Péntek Imrétől, Együd Rebekától, Balogh Endrétől, Bordás Mátétól és Csehy Zoltántól, prózát Krusovszky Dénestől és Farkas Arnold Leventétől közlünk. A Kilátó…
TovábbMi az ihlet? 16. — Ihletre találni a nőiességben
Izsó Zitával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Számodra mit jelent az ihlet? Izsó Zita: Az ihletről mindig Győrffy Ákos Havazás Amiens-ben című verse jut az eszembe. A szöveg Szent Márton jól ismert legendájának apokrif átirata: a római katona egy hideg téli éjszakán ráteríti a köpenyét egy átfagyott koldusra, majd magával viszi a városba,…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. januári száma
Alföld 2026/1. Az Alföld 2026-os évének első lapszáma gazdag szépirodalmi, elméleti és kritikai anyaggal nyitja az esztendőt. A Szépirodalom rovatban líra és próza sokszólamú együttese olvasható: lírát Németh Zoltántól, Bánfalvi Samutól, Garam-Nagy Katától, Payer Imrétől, Ármos Lórándtól, Locker Dávidtól, Fenyvesi Orsolyától, Jenei Gyulától és Poós Zoltántól, prózát Kukorelly Endrétől és Kőrössi P. Józseftől közlünk. A…
TovábbNaturam furca expellas…
A 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget Berta Erzsébet: Úgy képzelem, hogy tudósi habitusod, tudományos pályád eredetét neveltetésedben, származásodban, családi kötelékeidben is kereshetjük. Édesapád, Varga Zsigmond József görög–latin–német szakos tanár, lelkész és teológus, akinek nevéhez fontos hittudományi munkák (többek között az Újszövetség irataihoz szerkesztett görög–magyar szótár) kapcsolódnak, a Debreceni Teológiai…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. decemberi száma
Alföld 2025/12. Decemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában versekkel jelentkezik Gergely Ágnes, Markó Béla, Grecsó Krisztián, Stummer Attila, Szeles Judit, Lázár Bence András, Bozsik Péter, Szabados Attila, Szöllősi Mátyás és Falcsik Mari, valamint közöljük Halasi Zoltán eposzrészletét és Sarnyai Benedek készülő regényének egy fejezetét. Kilátó rovatunkban Szálinger Balázzsal Juhász Tibor beszélget, Závada Péter pedig a titokdramaturgia és…
TovábbA versbeszélő geometriája
Gregor Lilla és Matuz Bence beszélgetése Erdős Attila és Tellinger András önmentő énvesztés című könyvéről Gregor Lilla: Erdős Attila önmentő énvesztés című kötetét olvasva-értelmezve sok nehézségbe ütköztem. A versek hol nagyon nehezen adják meg magukat a befogadó értésének, hol pedig olyannyira könnyen, hogy az teszi gyanússá az érthetőséget. Mindehhez járulnak a versek mellett megjelenő grafikák,…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. novemberi száma
Alföld 2025/11. Novemberi lapszámunk ezúttal a megszokottnál bővebb szépirodalmi rovatában Bertók László, Miklya Zsolt, Vörös István, Lipcsey Emőke, Lackfi János, Gellén-Miklós Gábor, Nemes Z. Márió, Szabolcsi Alexander, Simon Adri, Turczi István verseit közöljük, továbbá Cserna-Szabó András és Kácsor Zsolt négykezesét, Lehoczky Ágnes prózaversét, Antal Balázs elbeszélését és Szalay Zoltán novelláját olvashatják. Kilátó rovatunkban Csehy Zoltánnak…
TovábbKiköltözni az életbe
Vida Gáborral Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Másfél órával ezelőtt nyitottad meg a 95. Ünnepi Könyvhét debreceni eseménysorozatát. Komoly, megrendítő vallomást olvastál föl a könyv, az olvasás – mondjuk így: emberi elengedhetetlenségéről. Aki nem hallotta, olvashatja majd az Alföld októberi számában, ahogy ennek a beszélgetésnek a szerkesztett változatát is. Jártál-e már Debrecenben, és ha esetleg…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. októberi száma
Alföld 2025/10. Az Alföld októberi számában egy nagyszabású Jókai-összeállítás várja az olvasókat, amely a bicentenáriumhoz kapcsolódva számos új értelmezést kínál: Szécsi Noémi Jókai és a nők viszonyáról írt műhelyesszét, Margócsy István A kőszívű ember fiait, Fried István az Akik kétszer halnak meg című művet elemzi, Hansági Ágnes a Szeretve mind a vérpadig című regény történelmi…
TovábbMit jelent ma kortárs drámaírónak lenni?
Hajdu Szabolccsal, Lőrinczy Attilával és Tasnádi Istvánnal Sándor L. István beszélget Sándor L. István: Három drámaíróval beszélgetünk, akiket most az hozott össze, hogy mindhárman szerepelnek a Selinunte Kiadó mai magyar drámákat közreadó sorozatának, az Olvasópróbának a legújabb kötetében.[1] Hárman három különböző úton jártok. Ezért kezdjük a beszélgetést azzal, hogy ki is ma a „kortárs drámaíró”.…
TovábbAlföld folyóirat – 2025
Semmi fölösleges
Buda Ferenccel Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Szeretettel köszöntöm Buda Ferencet, aki röviddel ezelőtt megnyitotta a 93. Ünnepi Könyvhetet Debrecenben! Hálásan köszönjük, hogy elfogadtad a meghí- vásunkat, hogy vállaltad ezt a fárasztó utazást Tiszakécskéről – szülővárosodba. Ahogy ezt a Világ, világom (2011) című memoárodban is megírtad: a Bem tér 7. szám alatt nőttél fel. Onnan…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. szeptemberi száma
Alföld 2025/9. Szeptemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában Székely Szabolcs, Kukorelly Endre, Győri László, Tatár Sándor, Farkas Arnold Levente, Dobosy Tímea, Lesi Zoltán, Oláh András és Villányi László verseit közöljük, továbbá Halász Rita regényrészletét, Tóth Vivien novelláját és Mohai V. Lajos kisprózáját. Portré rovatunk középpontjában Villányi László költészete áll: a szerzővel Komálovics Zoltán beszélget, Szalai Zsolt pedig…
TovábbMi az ihlet? 12. — Az ihlet rítusa
Áfra Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Több versesköteted végén is szerepel egy lista, amelyben összegyűjtöd azokat a társ- vagy képzőművészeti alkotásokat, amelyek inspiráltak. Gyakran nyitsz meg kiállításokat, és műkritikus is vagy. Számodra mit jelent az, hogy inspirál egy képzőművészeti alkotás? Egy képben archivált ihlet – ha lehetséges a rögzítés – hogyan helyezhető…
TovábbHelyesbítés
Kedves Olvasóink! Alább közöljük Kálai Sándor helyesbítését a 2024/6-os lapszámunkban megjelent „nem vagyok igazi értelmiségi holott” című kritikájával kapcsolatban. Az írásban Rott Józsefet azon fiatal szerzők közé soroltam, akik levelezésben álltak Tar Sándorral és mesterüknek tekintették őt. Rott József ezzel összefüggésben a következőt hozta tudomásomra: „A »nem vagyok igazi értelmiségi holott…« című írással kapcsolatban tudatom,…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. augusztusi száma
Alföld 2025/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a műfordítás-irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Dylan Thomas, D. H. Lawrence, Florin Dumitrescu, Jarina Csornohuz, Ljudmila Petrusevszkaja, Kenzie Allen, Denise Riley, Miroslav Mićanović, Caryl Churchill, Gerard M. Hopkins, Ernst Goll és Thom Gunn műveiből – Horváth Viktor, Réder Ferenc, Mihók Tamás, Nagy Tamás, Goretity József, Gyukics Gábor, Lehóczky Ágnes, Csordás…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. júliusi száma
2025/7. Júliusi számunkban lírát Zalán Tibortól, Nádasdi Évától, Csehy Zoltántól, Bende Tamástól, G. István Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gyukics Gábortól, Balogh Roberttől, Várady Szabolcstól, drámát Kelecsényi Lászlótól, prózát Berta Ádámtól és Szabó Virágtól közlünk. Kilátó rovatunkban Barnás Ferenccel Pótor Barnabás, Gál Ferenccel Kovács Edward beszélget, Tábor Ádám pedig Visky András Kitelepítés című regényéről ír. Tanulmány rovatunk…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. júniusi száma
2025/6. Júniusi lapszámunkban lírát Marno Jánostól, Tőzsér Árpádtól, Komor Marcelltől, Kállay Esztertől, Petőcz Andrástól, Szabolcsi Viktóriától, Horváth Imre Olivértől, Terék Annától, Vörös Istvántól, prózát Jász Attilától, Bruria Zsuzsától és Nagy Gerzsontól közlünk. Kilátó rovatunkban Tillmann J. A., Benedek Szabolcs, Háy János, Kiss Tibor Noé és Kollár-Klemencz László idézik fel emlékeiket egy zenetörténeti utazás során. Tanulmány…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. májusi száma
2025/5. Portré rovatunk középpontjában Tandori Dezső életműve áll: a nagyközönség számára eddig ismeretlen verseket adunk közre, Tóth Ákos filológusi jegyzetével. Tandori A földi pálya című verséről Marno János, Sipos Balázs és Szabó Marcell beszélget. Jánosa Eszter Tandori költészetének autobiografikus vonásairól értekezik. Lírát Tóth Krisztinától, Nagy Márta Júliától, Bándi Mátétól, Pál Dániel Leventétől, Nyerges Gábor Ádámtól,…
TovábbSzabolcsi Viktória versciklusa
Mintha csak Istenét I. Úgy tapintani ki az arcodat,ahogy a hóesés egy almafát,köd a reggelt, testet a szalmazsák,V betű szárait a vadludak, hordani, mint súlyát a hajfonat,folyót a kő, titkot a balladák,kibírni, mint terhet a fűzfaág,bőr az időt, acél a karcokat. Most épp apám halotti maszkja vagy,most a fiam könnyű magzatmáza,most szétszórnak, akár a magvakat,…
Tovább„Nekem nincs két valóságom”
Géczi Jánossal Áfra János beszélget Áfra János: Beszélgetésünk apropója egyfelől egy friss megjelenés, másfelől pedig az, hogy a vizuális költészeti és képzőművészeti életműve egy részét a városhoz sok szállal kötődő Géczi János nemrég a Déri Múzeum gyűjteménye számára ajánlotta fel. A szépíró olvas eseménysorozat alapvetéséhez igazodva a pálya alakulását meghatározó inspirációs forrásokat, olvasmányélményeket állítjuk előtérbe…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. áprilisi száma
Alföld 2025/4. Áprilisi lapszámunkban lírát Endrey-Nagy Ágostontól, Röhrig Gézától, Péntek Imrétől, Kulin Borbálától, Turczi Istvántól, Pollágh Pétertől, Nádasdy Ádámtól, prózaverset Ayhan Gökhantól, prózát Cserna-Szabó Andrástól, Jenei Lászlótól, Szöllősi Mátyástól és Várkonyi Sárától közlünk. Kilátó rovatunkban Nádasdy Ádámmal Horváth Imre Olivér, Fehér Renátóval Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban a lélegzés poétikai alakzatát Halász Hajnalka Rilke, Bollobás…
TovábbOlvasni még mindig mást jelent
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Szeretettel üdvözlöm a 2023-as esztendő Alföld-díjasait! Elsőként arra kérnélek benneteket, meséljetek arról, ki hogyan emlékszik az együttműködés kezdeteire, pályája alakulásában kinek mit jelentett a folyóirat! Bednanics Gábor: Az Alföld közölte első publikációim jó részét, fontosabb induló tanulmányaimat, majd jöttek a felkérések kritikaírásra, utána pedig az Alföld Stúdió munkájába kapcsolódhattam be.…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. márciusi száma
Alföld 2025/3. A márciusi lapszámunk középpontjában a Debreceni Irodalmi Napok A levél című szimpóziumának előadásai és beszélgetései állnak: közre adjuk Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia és Guld Ádám (utóbbit online) tanulmányait, a velük folytatott panelbeszélgetés leiratát, valamint a 2024-es Alföld-díjasokkal, Gergely Ágnessel, Juhász Tiborral és Korpa Tamással készült beszélgetést is. Lírát Gergely Ágnestől, Závada Pétertől, Pintér…
TovábbA klasszikust magunknál tartjuk
Kerekasztal-beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltán, Márton László, Nádasdy Ádám és Szirák Péter részvételével Szirák Péter: Nádasdy Ádámmal és Kulcsár-Szabó Zoltánnal a klasszikusról szóló előadása után beszélgetünk, ekképpen mód van arra is, hogy reagáljunk a két előadónk által elhangzottakra, vagy akár, hogy újabb szempontokat hozzunk szóba. A kerekasztal-beszélgetés résztvevője még Márton László író, főleg régi német szövegek –…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. februári száma
Alföld 2025/2. Februári lapszámunkban lírát Ágh Istvántól, Villányi Lászlótól, G. István Lászlótól, Kiss Lászlótól, Szeles Judittól, Takács Nándortól, Veszprémi Szilvesztertől, Kovács Edwardtól, Lanczkor Gábortól, prózát Kőrössi P. Józseftől, Nyíri Katalintól és Kovács Bálinttól közlünk. Kilátó rovatunkban Daniel Warmuz lengyel műfordítóval Áfra János beszélget a Térey-költemények tolmácsolásáról, Payer Imrét pedig Hocza-Szabó Marcell kérdezi a versek hangzósságáról.…
Tovább„Amikor az embernek önmagában kell megtalálnia a hattyúját”
Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget Szőcs Géza Kolozsvár-szövegeiről Korpa Tamás: „Korunkban a teret olyan hullámok szövik át, melyeket valamilyen készülékkel hanggá meg képpé lehet alakítani, és ezek a hullámok át- meg átjárnak bennünket, tüdőnk, májunk és gerincünk úgy megtelt a testünkön keresztül továbbított jelekkel, hogy szervezetünkben félelmetes zűrzavar uralkodik – vesénkben tévéadások foszlányai egészítik…
TovábbMegjelent az Alföld 2025. januári száma
Alföld 2025/1. Januári lapszámunkban lírát Nádasdy Ádámtól, Kósa Esztertől, Sumonyi Zoltántól, Toroczkay Andrástól, Nyilas Atillától, Hartay Csabától, Farkas Arnold Leventétől, prózát Halasi Zoltántól, Szántó T. Gábortól, Csabai Lászlótól és Gáspár-Singer Annától közlünk. Portré rovatunkban a 80 esztendős Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs, a 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget. Tanulmány…
Tovább




























