Ernst Goll

Ernst Goll alsó-stájerországi költő 1887. március 14-én született az akkor még kétnyelvű kisvárosban, Windischgrazban, szlovén nevén Slovenj Gradecben. Magánéleti problémái miatt, és nemkülönben, mert versei csak csekély szakmai visszhangra találtak, 1912. július 13-án, mindössze 25 évesen a halálba vetette magát a Grazi Egyetem épületének második emeletéről. Hátrahagyott írásait közeli barátja, Julius Franz Schütz összeállításában a berlini Egon Fleischel Kiadó rendezte sajtó alá 1912-ben. Az Im bitteren Menschenland (A keserű emberföldön) című posztumusz kötet azóta számos, köztük nem egy bővített kiadást is megélt. Forrás: 1749.hu / Kiss Dávid
Ernst Goll versei
Alföld, Szépirodalom Szerző: Ernst Goll

Nyárutó (Später Sommer) Ez a nyár végső hálaimája:Hol fülledt álmokkal telve most a lég,Halk pírba fordul lombkarimája,Habár az erdő még déli tűzben ég. Ezüstfelleg gomolyog a tájonS bukik a nap bűvkörébe boldogan –Fáradt kezünk nyugtatjuk egymáson,S szívünkön a szűk földi lét súlya van. Sirám (Klage) A mai nap is elszaladt hát,S hogy nem hozta üdvözlésed,Most…

Tovább