„Jókai volt az, akin igazából s a szó mélyebb értelmében megtanultam olvasni” – beszélgetés Szilágyi Mártonnal a 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról

Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk harmadik részében Szilágyi Mártont, az MTA doktorát, az ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi…

Tovább
Aki kiváló ember akart lenni – beszélgetés Kiss A. Krisztával a 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról

Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk második részében Kiss A. Krisztát, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Fiatal Írók Szövetsége…

Tovább
Előzés és elsőbbségadás

Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde A bicentenáriumi Petőfi-év keretében az Osiris Kiadónál több kötet jelent meg a klasszikus magyar irodalomról az utóbbi pár évben, mint az azt megelőző tíz esztendő teljes magyar könyvtermésében. Az igényes kivitelű monográfiák, szövegkiadások és gyűjteményes tanulmánykötetek mellett külön sorozat indult a legnagyobb írói-költői életművek értelmezéstörténetének bemutatására, melynek részeként a…

Tovább
„A 20. századnak aligha van olyan írója, akinek ne lenne valamilyen viszonya Jókaihoz” – beszélgetés Szajbély Mihállyal a 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról

Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…

Tovább
Költők és kritikusok a kortárs alanyi költészetről 2.

Bocsik Balázst, Codău Annamáriát és Pál Sándor Attilát Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani egy alanyi-biografikus megszólalású, vallomásos hangvételű debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Milyen költészeti nyelv alkalmas az egyéni traumatapasztalatok megfogalmazására? Utóbbi kérdéseket…

Tovább
„mindig lökdöstek valahová”

A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 2. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…

Tovább
„Ahogy jöttek, el is mentek, és minden úgy maradt, ahogy volt”

A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 1. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…

Tovább
Költők és kritikusok a kortárs alanyi költészetről 1.

Vida Kamillát, Purosz Leonidaszt és Mohácsi Balázst Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani a generációs és felnövésnarratívákról egy debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Locker Dávid Beszédkényszer (Prae Kiadó)…

Tovább
Egy észjárás története

Térey János: Szükséges fölösleg. Összegyűjtött interjúk, szerk. Darvasi Ferenc Térey János, ha nem is szeretett interjút adni, igen sűrűn művelte. A Szükséges fölösleg című kötet tanúsága szerint Térey huszonhat év alatt, 1993 júliusa és 2019 májusa között összesen 121 interjút adott, nagyjából 800 oldalnyit, s itt kizárólag a részben vagy egészében írásos formában is publikált…

Tovább
A sztereotípiák hasznáról és káráról

Marta Fülöpová: Feleselő képek. Magyarok és szlovákok egymásról alkotott képe a 19. századi szlovák és magyar prózában, ford. Dobry Judit Marta Fülöpová felvidéki magyar irodalomtudós 2014-ben megjelent szlovák nyelvű doktori értekezésében vizsgálta a szlovákok és magyarok megjelenítését a 19. századi szlovák és magyar prózában. E disszertációt adta közre 2021-ben a Kalligram Kiadó Dobry Judit fordításában.…

Tovább
Realizmusunk időszerű kérdései

Helikon 2021/2 – Realizmusok (szerk. Deczki Sarolta, Káli Anita) „[…] tulajdonképpen mi a realizmus? Némelyek ismeretelméleti kategóriaként, a valóság tükrözését megvalósító, örök irodalmi vagy művészeti irányzatként, mások történeti kategóriaként, lényegében csak a polgárság megerősödésével együtt jelentkező irodalmi-művészeti áramlatként fogják fel a realizmust. Két végletes álláspontot említettünk, de a viták ismertetése megmutatja, hogy sok más közbeeső,…

Tovább