Útravallók – Szerkesztők versantológiája Szondi György nem nyugszik. A Napút fényköre hatja át még mindig, és ezen nincs is mit csodálkozni. Habár már az utolsó utáni, a 222+1 szám is elkészült, szinte vele egy időben hagyta el a nyomdát egy igen szép, főszerkesztőhöz méltó gesztuskiadvány: az Útravallók – Szerkesztők versantológiája. Húsz olyan, legalább egy kötettel…
TovábbBáthori Csaba
„a szív úttalan vándorútján”
Báthori Csaba: A hosszú táv Báthori Csaba költészete valószínűleg nem illethető a „felkapott” vagy „divatos” jelzőkkel – néhány kortárstól eltekintve talán rokontalannak is tűnhet a mai magyar lírában –, mégis az egyik legnemesebb értelemben vett metafizikus költészet példája, melynek elődjeit inkább a nyugat-európai hagyományban kell keresnünk (például Hölderlin, Rilke vagy Rimbaud szinte átüt a verseken).…
TovábbMegjelent az Alföld decemberi száma
„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…
Tovább