A nyelv fonálférge

Csehy Zoltán Nincs hová visszamennem című kötetében a követhetetlen emel­kedésű költői magasságok, illetve a finoman szólva szalonképtelen, antipoétikusnak tetsző futamok között olyan telített szövegbeli légkört alakít ki saját kulturális be­ágyazottsága és a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó ismeretanyaga által, amely a megidézett, retorikusan evokált európai hagyomány alakzatai és a globalizálódó világ identitásvesztett polgárának kisszerű életproblémái közt…

Tovább
„Idegen emberek tudatában”

Utolsó két versesköteted erőteljes zenei-zenetörténeti inspirációval bír, s mielőtt a lírádra rátérnénk, érdemes jelezni, hogy zenekritikusként is tevékenykedsz. 2015-ben jelent meg több mint ezer oldalas „(poszt)modern operakalauz”-od (Experimentum mundi). Hogyan lettél szakértője, szakírója a zenének? Miként hallgatsz, értelmezel zenét? Szakértő, szakíró? Ugyan: én szerelmes vagyok a zenébe, és mint a szerelmesek általában, meggondolatlanságokat cselekszem. Szenvedélyből.…

Tovább
Megjelent az Alföld májusi száma

Az Alföld májusban Csehy Zoltán életművét helyezi a középpontba. A szépirodalom rovatban egy versciklust olvashatunk tőle, mely jól rímel a lapszám illusztrációira is. Ez alkalommal ugyanis Alföldi Róbert fotógyűjteményének darabjait láthatjuk a folyóiratban, Csehy verseit pedig a színész-rendező gyűjteményében szereplő képek ihlették. A szerzővel Lapis József készített nagyinterjút, Papp Máté pedig a Nincs hová visszamennem.…

Tovább