Az Alföld májusban Csehy Zoltán életművét helyezi a középpontba. A szépirodalom rovatban egy versciklust olvashatunk tőle, mely jól rímel a lapszám illusztrációira is. Ez alkalommal ugyanis Alföldi Róbert fotógyűjteményének darabjait láthatjuk a folyóiratban, Csehy verseit pedig a színész-rendező gyűjteményében szereplő képek ihlették. A szerzővel Lapis József készített nagyinterjút, Papp Máté pedig a Nincs hová visszamennem. Versek, pletykák, futamok című kötetről írt recenziót. Csehy Zoltán munkásságának kiemelését 2015-ben megjelent, több mint ezer oldalas „(poszt)modern operakalauza” is indokolja, mely nagyszabású vállalkozásról a beszélgetésben is szó esik.
Csehy Zoltán fotók ihlette versein túl Markó Béla is képleírásokkal kísérletezik: szonettjeiben 16. és 20. századi festmények keltette benyomásokat rögzít. „Nem több ez sem, mint elpusztítani / mindent, amit még képzelhettél volna, / s hiába nézel úgy egy festékfoltra, / hogy feltárulnak Isten titkai / előtted.” (Egyetlen világ) Mellettük Sumonyi Zoltán, Szálinger Balázs, Aczél Géza, Németh Zoltán és Olty Péter képviseli a lírai műnemet, Szántó T. Gábortól és Ferdinandy Györgytől pedig prózai alkotásokat olvashatunk.
A Kilátó rovatban Kántor Lajos számol be különböző korú és felfogású szerzők álmairól és ébredéseiről – megidézve többek közt Láng Zsolt, Kós Károly, Markó Béla vagy Sebestyén László Erdéllyel kapcsolatos álmodozásait. Halász László „kényelmetlen tűnődéseiben” Celan Halálfúgájáról töpreng, a képzeletbeli diskurzusba a román filozófust, Emil Ciorant is bevonva.
A Tanulmány rovatban három különböző témájú értekezést találunk. Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezsőről szóló tanulmánysorozatának jelen részében a háborús évek műfordításköteteiről esik szó, Deres Kornélia Bodó Viktor színházi rendezéseinek intermediális dramaturgiájába avatja be az olvasót, Szalay Dorottya pedig Lichter Péter 2015-ös kísérleti filmjét elemzi.
A Szemle rovat ez alkalommal szépirodalmi kötetek recenzióit vonultatja fel, mégpedig a legfiatalabb generáció alkotásai kerülnek terítékre: Antal Balázs Potozky László Éles című regényéről írt szigorú bírálatot, Szendi Nóra Gerőcs Péter regényét, Murzsa Tímea pedig Nyerges Gábor Ádám legújabb verseskötetét recenzeálja. Pótor Barnabás a debreceni illetőségű szerző, Szénási Miklós Sugárhajtású nosztalgia című könyvét vette górcső alá, s végül a már említett Csehy Zoltán-kritika zárja a lapszámot.
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. MÁJUS
MARKÓ BÉLA versei: Egyetlen világ; Majd ismét összerakja; És a vének; A háború vége; A hatalom természetéről
SUMONYI ZOLTÁN verse: 2015. október 23. éljen!
SZÁNTÓ T. GÁBOR: Mirko és Marion (elbeszélés)
SZÁLINGER BALÁZS verse: Másikember Blues
FERDINANDY GYÖRGY: Merre van Hostaczov? (kispróza)
NÉMETH ZOLTÁN verse: A lengyel nyelv
OLTY PÉTER versei: A walesi matrózlegény; Árva; Alvilág
ACZÉL GÉZA versei: (szino)líra (állatsereglet; állatszelídítő; állattan)
CSEHY ZOLTÁN versciklusa: Csak képen van (Fotóalbum)
interjú
„Idegen emberek tudatában” (Csehy Zoltánnal beszélget Lapis József)
kilátó
KÁNTOR LAJOS: Erdélyi álmok
HALÁSZ LÁSZLÓ: Kényelmetlen tűnődések 8.
tanulmány
ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Az első világháborútól az őszirózsás forradalomig – 8. rész)
DERES KORNÉLIA: A tudat filmes játékai (Intermediális dramaturgia Bodó Viktor színházi rendezéseiben)
SZALAY DOROTTYA: Konceptualizmus egy kortárs magyar kísérleti filmben (Lichter Péter: Non-Places: Beyond The Infinite)
szemle
ANTAL BALÁZS: Ahol az űr az úr (Potozky László: Éles)
SZENDI NÓRA: Vesztesek rezervátuma (Gerőcs Péter: Győztesek köztársasága)
MURZSA TÍMEA: Most tél van és csend (Nyerges Gábor Ádám: Az elfelejtett ünnep)
PÓTOR BARNABÁS: Fénymásolt idő (Szénási Miklós: Sugárhajtású nosztalgia)
PAPP MÁTÉ: A nyelv fonálférge (Csehy Zoltán: Nincs hová visszamennem. Versek, pletykák, futamok)
képek
ALFÖLDI RÓBERT fotógyűjteményéből
Hozzászólások