Rosie 3.

Rosie a környezeti változókról mesél nekem, nemrég látott egy dokumentumfilmet. Érdekes ez nála, azt mondja, hogy életkorából fakadóan mind többet foglalkozik az őt korábban teljességgel hidegen hagyó természettudományokkal. Könyvek, műsorok, podcastek, netes cikkek, blogok. Mivel épp esik, a csapadékról beszél először, aztán jön a hőmérséklet, de a többit nem várom ki. Jön utánam, és azt…

Tovább
Rosie 2.

Kevés esély van rá, hogy ideteszi a kezét. Nagyjából annyi, hogy visszafordulnak a dolgok. Mindig ezekről beszélünk. Hogy ideteszi-e a kezét, és hogy visszafordulnak-e a dolgok. Azt mondja, hogy a februári tavasz abszurdum, és hogy ebbe fogunk belepusztulni, meg hogy Greta közellenség a saját hazájában, meg hogy Putyin úgyis ledobja, miért ne dobná, mikor van…

Tovább
Rosie 1.

Elmentünk sétálni a kiserdőbe. Általános működése szerint egyre csak beszélt. Író, legalábbis annak mondja magát. A szavak embere. Végig Rosie beszél: Nagyon szerencsések vagyunk, hogy a mi életünkben még tanúi lehetünk ennek. Nagyszerű ez, mint minden élet. Varázslatos világ. Gyönyörű katasztrófa. Nem számoltunk a mélyreható kockázatokkal. Lehetetlen egyszerűbben elmagyarázni: minél többet tudunk, annál kevésbé tudjuk,…

Tovább
Hogy lássák egymást az emberek

Hogy lássák egymást az emberek Nehéz a dolga a kritikusnak, ha ennyire egyedi hangról akar írni. A Kettészakadt világ többféle kulturális hagyományba is illeszkedik ugyan, mégsem kategorizálható. Nem is dolga, hogy az legyen. A róla való beszédet azonban megkönnyíti (illetve könnyítené) a háttér fölismerése, márpedig beszélni szükséges a műről. Szükséges azért, hogy minél jobban tehesse…

Tovább
Variációk varjakra

Kiss Georgina: Sötét évszak Kiss Georgina Sötét évszak című könyve jól sikerült, tudatosan, átgondoltan megszerkesztett, egyenletes színvonalú első kötet. Egyetértek az előszót jegyző Závada Péterrel, aki szerint a szokottnál később érkező debütkötetre „igazán megérte ilyen sokáig várni” (5.). Már Závada szövegéből is kiderül, hogy a versek jellemzően szerteágazó, vagy éppen ágakként egymásba fonódó jelentésekkel dolgoznak,…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. márciusi száma

Alföld 2024/3. A 2023-as Debreceni Irodalmi Napok középpontjában a klasszikus fogalma állt: az Alföld márciusi lapszámában közreadjuk Nádasdy Ádám és Kulcsár-Szabó Zoltán előadásának, valamint a Márton Lászlóval és Szirák Péterrel kiegészült kerekasztalnak a szerkesztett szövegét. Az Alföld-díjasok estjén Herczeg Ákos kérdezte a díjazottakat, Bodrogi Ferenc Mátét, Bednanics Gábort és Győrffy Ákost. Verset Ágh Istvántól, Tóth…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. februári száma

Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…

Tovább
Figyelem, közvetítés, áramlás

Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Az Alföld-díj átadása nemcsak a kitüntetettek, de a szerkesztőség számára is ünnepi pillanat: lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük elismerésünket három kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőnknek, akik jó ideje hozzájárulnak lapunk egyenletesen magas színvonalának fenntartásához. Adódik a kérdés, hogy mit jelent ez az elismerés a jelenlévőknek, miben állhat a jelentősége egy nem…

Tovább
Családom és egyéb hullafajták

Egyik ősapám, Josephus (Jozef vagy József) Gula nagykereskedő volt Bélaudvarnokon (jelenleg Szlovákia). Feleségét úgy hívták: Catharina Kraale. Fiát Michael Franciscus néven anyakönyvezték 1835-ben. Szépapám, Gullay Mihály Ferenc kilencévesen került szüleivel és testvéreivel Hódmezővásárhelyre. Temesváron és Bécsben járt iskolába, majd rőfös üzletet vitt, később szállítási vállalkozó lett. Neki és feleségének, Draskovics Hiláriának nyolc gyereke lett. Az…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. januári száma

Alföld 2024/1. Januári lapszámunk tanulmány rovatának középpontjában Vörösmarty Mihály áll: Fried István az európai romantikus mozgalmak kontextusában vizsgálja az életművet, Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert pedig a Csongor és Tündét tanulmányozza. Pusztai Gábor Kölcsey Ferenc műveinek holland fogadtatásáról ír. Verset Gergely Ágnestől, Nádasdy Ádámtól, Jász Attilától, Harcos Bálinttól, Mánya Kristóftól, Deák Botondtól, André Ferenctől,…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. decemberi száma

Alföld 2023/12. Decemberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Alföld-díjasaink laudációit: Bednanics Gábort Fodor Péter, Bodrogi Ferenc Mátét Lapis József, Győrffy Ákost Áfra János méltatta. Kilátó rovatunkban Melhardt Gergő ír Térey János Köztisztaság tér című költeményéről, Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel pedig Szöllősi Mátyás beszélget. Verset Kőrizs Imrétől, Takács Boglárkától, Pál Sándor Attilától, Jenei Gyulától, Izsó Zitától, Szegedi…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. novemberi száma

Alföld 2023/11. Novemberi lapszámunk Kilátó rovatában Vida Gáborral Korpa Tamás beszélget Kolozsvárról és az Ahol az ő lelke című regényéről, Visky Andrást pedig Prontvai Vera kérdezi a Kitelepítésről. Verset Szijj Mártontól, Géczi Jánostól, Németh Zoltántól, Kürti Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gömöri Györgytől, Zemlényi Attilától, Tóth Kingától, Szabó Krisztinától, Horváth Evétől és Oláh Andrástól, prózát Mécs Annától,…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. szeptemberi száma

Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. júniusi száma

Alföld 2023/6. A júniusi Alföld szépirodalmi rovatában Parti Nagy Lajostól drámaszöveget, Harcos Bálinttól prózaversciklust, Tatár Sándortól, Gáti Istvántól, Fenyvesi Ottótól, Gellén-Miklós Gábortól és Gerevich Andrástól verset, Kiss Noémitől és Zsembery Borbálától prózát, Juhász Tibortól pedig szociográfiarészletet olvashatnak. A Tanulmány rovatban Lőrincz Csongor környezetpoétikai, Smid Róbert pedig zoopoétikai szemszögből értelmezi Bodor Ádám regényeit. Mercs István Móricz…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. májusi száma

Alföld 2023/5. A májusi Alföld Portré rovatának középpontjában Térey János alakja és írásművészete áll. Poós Zoltán a költő életútját, műveltségét, habitusát idézi föl emlékező beszédében, s hasonlóra tesz kísérletet az „Ez a föld gondolkodtat, levegője táplál” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés is Bazsányi Sándor, Lanczkor Gábor, Papp András, Poós Zoltán és Fodor Péter részvételével. Bednanics Gábor az…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. áprilisi száma

2023/4. Az áprilisi Alföld tanulmányrovatának középpontjában a betegség irodalmi ábrázolásának kérdése áll. Simon Attila a járvány és a politika viszonyát veszi górcső alá az Iliász I. énekében, Szabó Csaba József Attila Ős patkány terjeszt kórt… című versét elemzi, Mezei Gábor pedig Oravecz Imre életművében vizsgálja a betegségek érzékelésének irodalmi mintázatait. Szépirodalmi anyagaink között Darvasi Lászlótól,…

Tovább
Faltól falig

A 75 éves Aczél Gézával Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Szerkesztőként, főszerkesztő-helyettesként, végül pedig főszerkesztőként voltál alakító részese az Alföld folyóirat történetének. 38 éven át gondoztad a lapot, nyilvánvaló, hogy szerkesztői pozíciód mellett ez idő alatt több minden változott a pályádon. Visszatekintve milyen összefüggések mutatkoznak meg előtted e változásokat illetően? Az alkotói praxisod hangsúlyainak elmozdulásai…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. márciusi száma

Alföld 2023/2. A márciusi Alföld középpontjában a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok és a lektűr kérdésköre áll: közreadjuk Milbacher Róbert és Keserű József tanulmányait, valamint annak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövegét, amelyben a két előadó Hansági Ágnessel kiegészülve, Fodor Péter moderálásával tárgyalta újra a lektűr jelenségét. A tavalyi DIN keretében egy másik panelben a friss Alföld-díjas szerzőinkkel,…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. februári száma

Alföld 2023/2. Februári lapszámunk középpontjában az elbeszélő próza kérdései állnak: Darvasi Ferenc Mándy Iván háborúvégi korszakát tekinti át, Szabó Gábor Krasznahorkai László első novelláskötetének látásviszonyait, Vincze Ferenc pedig a Duna-szigetek funkcióját vizsgálja Szálinger Balázs és Claudiu M. Florian táj- és emlékezetkonstrukcióiban. Szépirodalmi anyagaink között Géczi Jánostól, Nagy Tímeától, Závada Pétertől, Lanczkor Gábortól, Acsai Rolandtól, André…

Tovább
Turi Tímea versei

Zsoltár női hangra Mi történik addig, amíg felszáll, mint a köd, a fájdalom?Egy társaságot nem úgy lehet kiismerni, hogy ki kivel beszél,hanem hogy ki kivel nem állna szóba semmi szín alatt.A férfiakat mindig akkor tudtam megérteni, ha nőnek képzeltem őket,és ekkor, elrejtett virág egy bársonyos kert mélyén,feltárult előttem titkos életük:sértettségeik, sok bánatuk, a kétely és…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. januári száma

Alföld 2023/1. Januári lapszámunk középpontjában a líra áll. Tanulmány-rovatunkban Kulcsár Szabó Ernő Illyés Gyula kései pályafordulatát a hangzást is nyomatékkal kitüntető versértelmezések révén veszi górcső alá, Pinczési Botond pedig a magyar műballadai hagyomány felől értelmezi Petri György életművének egy szeletét. G. István László a kortárs magyar és angol nyelvű költészetet vizsgálja Emanuel Bouju epimodernista kategóriáinak…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. novemberi száma

Alföld 2022/11. Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi. Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól,…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. szeptemberi száma

Alföld 2022/9. Szeptemberi számunkban a fő hangsúly a költészetre esik, de szóhoz jut az elbeszélő próza, illetve a társművészetek is. Verset Terék Annától, Zalán Tibortól, Turczi Istvántól, Mánya Kristóftól, Acsai Rolandtól, Grecsó Krisztiántól és Marno Jánostól, prózát Harag Anitától, Lackfi Jánostól és Posta Mariannától közlünk. Megjelentetjük Buda Ferenc könyvheti megnyitó szövegét, valamint a Debrecenből elszármazott…

Tovább
Nem én vagyok görbe, az út kanyarog – a Debreceni Ünnepi Könyvhéten jártunk

Kissé fáradtan érkezem meg a Debreceni Ünnepi Könyvhétre, hiszen előző este a Fiatal Írók Szövetségének budapesti alapozó mulatságán vettem részt a Lumenben. Nagy az izgalom: vajon elmossa-e az eső a megnyitót? De a borúra derű érkezik, amikor Buda Ferencnek, a programsorozat idei díszvendégének köszöntője elfeledteti velem a fáradságot. Aurája van. Egy jelenség. Delejező személyiség. Indián.…

Tovább
A gesztusokat nem lehet jegyzőkönyvben megörökíteni

Imre Lászlóval Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Tanár Úr 1978 és 1991 között szerkesztette az Alföld folyóirat tanulmányrovatát, a szerkesztőség tagjaként ekkoriban közvetlenül is érintették az idén 50 éves Debreceni Irodalmi Napok (DIN) szervezésének és lebonyolításának kérdései. Hogyan gondol vissza erre az időszakra? Imre László: 1992 nyarán lettem vendégprofesszor Helsinkiben, de a zökkenőmentes átállás érdekében…

Tovább
Az örököreg

Aczél 75 Már öreg volt fiatalon is. És persze nagybeteg. A fél város gézabácsizta, holott még be sem töltötte a negyvenet. Itt fájt, ott fájt, itt szúrt, ott szúrt, sokat sejtető, jelentőségteljes arckifejezéssel nyomogatta a hasát. Felszisszenve jelezvén környezetének, amikor – s ez meglehetősen sűrűn előfordult – fájó pontra, beteg szervre talált, netán egyenesen egy…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. áprilisi száma

A lapszám teljes terjedelmében letölthető innen. Április számunk középpontjában írói naplók, esszék állnak: Tőzsér Árpád, Gömöri György és Ferdinandy György írásai. Herczeg Ákos a 2020-as Alföld-díjasokkal, Nádasdy Ádámmal, Gerevich Andrással és Balogh Gergővel készített izgalmas beszélgetést. A költészetet Tóth Krisztina, Sumonyi Zoltán, Csehy Zoltán, Lövétei Lázár László, Kürti László, Kiss Dávid és Csobánka Zsuzsa Emese…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. januári száma

Januári lapszámunkban megemlékezünk az évfordulós Mészöly Miklósról: Mezei Gábor tanulmányában és Tanos Márton (Vásári Melinda kötetéről szóló) kritikájában esik szó róla. Több, a szépirodalmi rovatban publikáló szerzőnk (Oravecz Imre, Tóth Kinga, Miklya Zsolt, Terék Anna) írásművészetéről olvashatnak tanulmányt vagy kritikát is. Kulcsár-Szabó Zoltán Nádas Péter könyvéről közöl nagyszabású recenziót. Esszérovatunk középpontjában Rejtő Jenő és a…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. márciusi száma

Megjelent márciusi lapszámunk, amelyben közreadjuk az őszi Debreceni Irodalmi Napok előadásainak és kerekasztal-beszélgetésének szerkesztett anyagát: ezekben a paródia jelenségét járták körül meghívottjaink (Balogh Gergő, Bényei Tamás, Reményi József Tamás, Szirák Péter), s közöljük az Alföld-díjasokkal folytatott beszélgetés leiratát is (Herczeg Ákos kérdezte Bengi Lászlót és Németh Zoltánt).Kritikákat világirodalmi kötetekről és Böndör Pál verses elbeszéléséről olvashatnak, az újvidéki költő könyvét…

Tovább