Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Jonathan Franzen: Keresztutak, ford. Pék Zoltán (Történelmi családregény) Ha mintegy két évtizeddel ezelőtt valaki azt vetette volna fel egy magyarországi kiadónak, hogy le kellene fordíttatni és ki kellene adni egy olyan kortárs amerikai regényt, amely az 1970-es évek eleji Chicago egy fiktív kertvárosának protestáns gyülekezetében játszódik, és amely a frusztrált lelkész házasságtörési kísérleteit, hitbeli és…
Tovább
Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…
Tovább
A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…
Tovább
Nézzünk bizakodva a múltba! alternatív Trianon, szerk. Cserna-Szabó András és Fehér Renátó A kontrafaktuálisnak nevezett történetírás az utóbbi időben nemcsak a populáris regiszterben terjedt el (cikkek és esszékötetek jelentek meg, internetes oldalak jöttek létre és rajongói közösségek formálódtak), hanem a professzionális történészek körében is nagyobb az elfogadottsága, mint akár csak néhány évtizeddel korábban. Persze, a…
Tovább
Református Tiszántúl 2021/2. Az, hogy reformáció hazai meggyökerezésében, elterjedésében, majd a rá következő fél évezredes történetében mennyire meghatározó szerepe volt az egyes felekezetek által kidolgozott és működtetett oktatási rendszernek, jól ismert, nehezen vitatható tény. Különösen igaz ez a helvét reformációra, amely a többségében 16. században alapított kollégiumok szellemi kisugárzásának köszönhetően évszázadokon keresztül gyakorolt hatást a…
Tovább
Az elsősorban negatív érzelmekhez és pillanatokhoz köthető szégyen az egyéni tapasztalaton túl a kollektív emlékezetnek (eredendő bűn, Kulturschande), az irodalomnak (Rushdie, Coetzee, Rousseau) és más művészeteknek (René Magritte vagy Suzzan Blac képei, Bergman filmje, Mundruczó darabja, Cercei szégyenmenete a Trónok harcában stb.) is megkerülhetetlen tárgya. Az elmúlt években a pszichológia (Andrew L. Morrison, Feldmár András)…
Tovább
Szirák Péter: Jó estét kívánok, nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan eljöttek. Úgy látszik, az irodalomnak jót tesz, ha szövetkezik valamivel, például a hittel és annak megvallásával. Ez nem is amolyan puszta szövetkezés persze, mert – ahogy ezt az előadásokból is megtudhattuk – az irodalom és a hitvallás (tanúságtétel) mindig is szorosan összefüggött. Erről a…
Tovább
A Sárospataki Füzetek és az Alföld folyóirat „reformációs” számának köszönhetően két, egymástól tematikusan, érdeklődését tekintve távoli folyóirat léphetett párbeszédbe. Mindkét szám izgalmasra sikerült: az Alföld éppen azáltal, hogy Hodossy-Takács Előd, Bölcskei Gusztáv, Nagy Károly Zsolt, Bálint Péter, vagy a Bhakti Bence álnéven író szerző bevonásával, önmaga számára legalábbis külső nézőpontból is rápillantott a reformáció egyháztörténeti,…
Tovább
Tematikáját tekintve a 2017-es Debreceni Irodalmi Napok a Reformáció 500. évfordulójához kötődött. November 7-én a Méliusz Juhász Péter Könyvtár nagyelőadójában tudományos előadások és kerekasztal-beszélgetés keretében szakavatott irodalomtudósok és teológusok fejtegették a rendezvénysorozat mottójául is szolgáló Hitvallás és irodalom közötti lehetséges összefüggéseket.
Tovább