„Helicon és a Vaucluse egy helyen”

A Dohány utca lakói Amikor 1847. november 4-én Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beléptek első közös pesti otthonukba, a huszonkét éves Jókai Mór fogadta őket. A három fiatalt különleges és szövevényes kötelék fűzte össze. Jókai és Petőfi ismeretsége öt évvel korábban, Pápán kezdődött, Szendrey Júlia azonban ekkor látta először férje barátját, aki nemcsak új lakótársa,…

Tovább
Muzealizálódni vagy nem muzealizálódni

Költő lenni vagy nem lenni. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának katalógusa, szerk. Kalla Zsuzsa és Vaderna Gábor 2023. január 14-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása a költő születésének bicentenáriumi évében, amelynek katalógusa különleges műfaji keverék: egyszerre állít emléket a „Petőfi 200”-nak mint a kultusz különleges…

Tovább
Mélyfúrások egy labirintusban

Irodalomtörténeti szempontból a kortárs Jókai-recepció egyik legizgalmasabb tu­lajdonsága, hogy az életművel szinte mindenki foglalkozik a szakmából (és persze a szakmán kívül is). Hogy pontosítsunk kicsit: kevés olyan magyar kutatóhelyet vagy iskolát ismerünk, amely az utóbbi két évtizedben ne bővítette volna jelentősen a Jókai-szakirodalmat színvonalas munkákkal. Az ebből fakadó sok­szí­nű­ség a legkoncentráltabban talán a hagyományosan kétévente…

Tovább
Jókai a „változékony” időben

A kötet végén áll Hansági Ágnes tanulmánya: A magyar Bouvard és Pécuchet – Egy ember, aki mindent tud? Meghökkentő ötlet: Flaubert utolsó, befejezetlen re­gé­nyéhez mérni Jókai Mór nem is igazán jelentős szatirikus kisregényét (Egy em­ber, aki mindent tud?) azon az alapon, hogy mindkét szöveg olvasható a „dilettáns” születését elbeszélő narratívaként. (A „dilettáns” ezúttal a modern…

Tovább