Kemény Lilit, Görcsi Pétert és Visky Andrást Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa elkülönböződő…
Továbbkiemelt
Írók a kortárs autofikcióról 1.
Biró Zsombor Aurélt, Vida Gábort és Szűcs Terit Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa…
TovábbGondoskodás+
Závada Péter: A muréna mozgása Egy kötet, amely a cím ajánlata szerint a muréna mozgásáról szól, kikerülhetetlenül a mozgással szól együtt, saját beszédét egyszerre a mozgás reprezentációjaként és eseményeként bejelentve. A muréna mozgása innen nézve téma és önértelmező allegória, vagyis értelmezési probléma és retorikai struktúra, egy nyelv jelöltje és jelölési folyamata. Pontosan ezt a kettőséget…
TovábbÖrökölt vigasz
Bartók Imre: Dlöf alkonya, krizbo illusztrációival Bartók Imre 2014-es Alfonz és az űrlények című könyvével debütált a gyerekkönyvpiacon, majd ezt 2019-ben A testrablók éjszakája című inváziós sci-fije követte. Az egy adminisztrációs hiba miatt űrlényosztályba kerülő Alfonz története egy olvasástanulást segítő sorozatban jelent meg, az ilyen célzatosságú könyvekre jellemző kiadói uniformizáltság (korlátozott karakter- és szószám, bonyolult…
TovábbLegendahántás, legendákkal
Milbacher Róbert: Legendahántás. 50+1 tévhit a magyar irodalomban A legendák – az irodalmi legendák is – jó dolgok. Tanúsítják, hogy azok az alakok, akikről szólnak (legyenek bár szerzők vagy szereplők), elevenen élnek a köztudatban, a magyar nyelvű kulturális közösség emlékezetében – és ennek többféle haszna van. Az irodalomtudomány is jó dolog. Az általa feltárt adatok…
TovábbMichael Donhauser versciklusa
Mint fű (Wie Gras) (részlet) Legendák Ott vonultak el a felhők, ott az utak szépen rásimultak a tágas dombok tövére, míg a rétek lélegeztek, és kitartott még a nyár, amelyben pókfonál repült, szakadt, az esti fényben aztán imbolyogva elveszett. Fákhoz úgy közel, a fák kemény dióihoz vagy suttogó levélhez úgy közel mozdult, mi ág még…
TovábbA kényszer logikája
Kemény Lili: Nem A későn párbeszédbe érkező kritikus előnye, hogy van már valamennyi, jelen esetben nem is kevés rálátása a könyv fogadtatására. Hátránya viszont, hogy a saját olvasás dilemmáit immáron mások dilemmái is elnehezítik, és az intenzív, élő párbeszédben újabb kérdésekkel találkozik, amelyekre innentől szintén válaszolni szeretne. Miért ennyire megosztó ez a könyv? Mit tesz…
TovábbTakács Zsuzsa versei
Közlemény Tragikusan későn, nyolcvankét éveskorában, a teljes déli sötétség beállta előtt,kettőezer-huszonegy áprilisábanmeghalt Takács Zsuzsa költő.Élete főművének tekinti, nyilatkoztanemrég, hogy nem szegte meg az ötödikparancsolatot, és nem vetett végetönként az életének. Milyen kutya vonyít? Anna emlékére Milyen kutya vonyít?Miféle udvaron?A Szüntelen Kutyaa lélekölő udvaron.Meghaltál talán,vagy élsz, ahogy hiszem?Vonyítok velük mégis,cifrázom szüntelen. A játékos Nyilvánvaló vereségünk…
Tovább