Múlt és jövendő. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról, szerk. Radnai Dániel Szabolcs Vidéki gyakorló tanításom során úgy próbáltam eladni a miskolci evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak a Hymnust még vagy húsz évvel ezelőtt, hogy az azonosulás, identifikáció témabeli fontosságát a metamorfózis-jellegben próbáltam érzékeltetni: miként a himnusz költője egykor élt protestáns prédikátorok jelmezébe bújva nyelvileg át is…
TovábbKölcsey Ferenc
Legendahántás, legendákkal
Milbacher Róbert: Legendahántás. 50+1 tévhit a magyar irodalomban A legendák – az irodalmi legendák is – jó dolgok. Tanúsítják, hogy azok az alakok, akikről szólnak (legyenek bár szerzők vagy szereplők), elevenen élnek a köztudatban, a magyar nyelvű kulturális közösség emlékezetében – és ennek többféle haszna van. Az irodalomtudomány is jó dolog. Az általa feltárt adatok…
TovábbA nemzeti múlt szakralizálása Kölcsey Ferenc Hymnusában*
A 19. század a modern nemzetek kialakulásának kora Európában. Sokan „nemzetépítés”-ről beszélnek – mintha a modern nemzeteket mesterségesen, ideológiai szándékokkal hozták volna létre az újkorban. Mérvadó elméletek azonban amellett teszik le voksukat, hogy a modern nemzetek – a közös kulturális mintázat, a közös identitás – létrejöttét a dinamikus modern polgári társadalom működése tette szükségessé, s…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. januári száma
Alföld 2024/1. Januári lapszámunk tanulmány rovatának középpontjában Vörösmarty Mihály áll: Fried István az európai romantikus mozgalmak kontextusában vizsgálja az életművet, Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert pedig a Csongor és Tündét tanulmányozza. Pusztai Gábor Kölcsey Ferenc műveinek holland fogadtatásáról ír. Verset Gergely Ágnestől, Nádasdy Ádámtól, Jász Attilától, Harcos Bálinttól, Mánya Kristóftól, Deák Botondtól, André Ferenctől,…
Tovább