Alföld 2024/1. Januári lapszámunk tanulmány rovatának középpontjában Vörösmarty Mihály áll: Fried István az európai romantikus mozgalmak kontextusában vizsgálja az életművet, Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert pedig a Csongor és Tündét tanulmányozza. Pusztai Gábor Kölcsey Ferenc műveinek holland fogadtatásáról ír. Verset Gergely Ágnestől, Nádasdy Ádámtól, Jász Attilától, Harcos Bálinttól, Mánya Kristóftól, Deák Botondtól, André Ferenctől,…
TovábbSári B. László
Disharmonia terrestris – Egy amerikai lelkészcsalád széthullása
Jonathan Franzen: Keresztutak, ford. Pék Zoltán (Történelmi családregény) Ha mintegy két évtizeddel ezelőtt valaki azt vetette volna fel egy magyarországi kiadónak, hogy le kellene fordíttatni és ki kellene adni egy olyan kortárs amerikai regényt, amely az 1970-es évek eleji Chicago egy fiktív kertvárosának protestáns gyülekezetében játszódik, és amely a frusztrált lelkész házasságtörési kísérleteit, hitbeli és…
TovábbA realizmus irálya
Garth Risk Hallberg: Ég a város, fordította Bart István A szavak és a dolgok előszavában Foucault a tudásarcheológiai törekvések meghatá- rozásakor 1966-ban azt a megállapítást tette – többek között –, hogy „[a]z ismeretek talán keletkeznek, a gondolatok talán átalakulnak, és hatnak egymásra (de hogyan? A történészek mostanáig nem válaszoltak erre a kérdésre).” A történettudományi felelet kidolgozása…
TovábbMegjelent az Alföld 2020. augusztusi száma
Augusztusi lapszámunk középpontjában a nemzetközi irodalom áll: kortárs fordításirodalommal, kritikákkal, esszékkel, valamint klasszikus világirodalmi tanulmányokkal jelentkezünk. A szám letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. augusztus Szépirodalom KEI MILLER versei: A leghosszabb dal; Amit a térképésznek tudnia kell; Ez a cink tetőTOM HUBBARD versei: Vörös Sün; Európai fővárosLARRY SAWYER versei: Most olyan voltam a csendnek; Dal Szent…
TovábbMadarak és emberek
Jonathan Franzen az egyik legjobban jegyzett kortárs amerikai szerző: terjedelmes regényeinek megjelenését kitüntetett kritikai és olvasói figyelem övezi, kialakult rajongótábora mellett számos ellenséget is sikerült szereznie az amerikai kultúra és média kurrens állapotára tett megjegyzései révén, és korábbi esszéi is kitüntetett hivatkozási pontnak számítanak a kortárs irodalmi és kulturális összefüggések tárgyalásakor. Franzen 2018-as esszékötetében, a…
TovábbA csattanó margójára
Ha a kilencvenes évek amerikai prózatermésének legjelentősebb alkotását kellene megneveznem, habozás nélkül David Foster Wallace Végtelen tréfa (Infinite Jest, New York, Little, Brown & Co., 1996) című könyve mellett tenném le a voksomat. Ennek okai közül talán a legfontosabb, hogy Wallace töredékben maradt életművének legfontosabb darabja megjelenésekor irodalmi eseményszámba ment, s ennek az eseménynek a…
TovábbAz ismerős ismeretlen
2008 és 2014 között minden évben új Cormac McCarthy-fordítás került a közönség elé. Pár év kihagyás után, mivel a legfrissebb művek már olvashatók magyarul, a szerző egy viszonylag korai, 1973-as regényét adta ki a Magvető. A könyvek megjelenése mellett a szerzőt és a műveket népszerűsítő panelek is megszokottá váltak, mint például az, hogy Harold Bloom…
Tovább