Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Pólik József: Vetített démon Egyre kevésbé találja magát kilátástalan helyzetben az, aki a magyar filmtörténet tanulmányozására vállalkozik, hiszen színvonalas írások segítik a tájékozódást. A dokumentaristának, parabolikusnak vagy metafizikusnak nevezett formák elméleti feldolgozottsága csaknem a teljesség igényével megtörtént, miközben van egy korszak, pontosabban tendencia, amellyel jellemzően nem, vagy csak érintőlegesen vetnek számot a különféle szakmunkák. A…
Tovább
2025/6. Júniusi lapszámunkban lírát Marno Jánostól, Tőzsér Árpádtól, Komor Marcelltől, Kállay Esztertől, Petőcz Andrástól, Szabolcsi Viktóriától, Horváth Imre Olivértől, Terék Annától, Vörös Istvántól, prózát Jász Attilától, Bruria Zsuzsától és Nagy Gerzsontól közlünk. Kilátó rovatunkban Tillmann J. A., Benedek Szabolcs, Háy János, Kiss Tibor Noé és Kollár-Klemencz László idézik fel emlékeiket egy zenetörténeti utazás során. Tanulmány…
Tovább
Fakultások közt – Tudomány, tudás, alkalmazás, szerk. Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás Immanuel Kant 1794 és 1798 között (három szakaszban) vetette papírra A fakultások vitáját. Olyan korban, amelyben a maihoz hasonlóan meghatározó szerepet töltött be a fakultások (karok, tudományágak) hierarchiája, alkalmazhatóságuk szempontja. Egyszóval a hatalom már Kant korában is előszeretettel vindikálta magának a jogot, hogy ellenőrizze,…
Tovább
Alföld 2024/1. Januári lapszámunk tanulmány rovatának középpontjában Vörösmarty Mihály áll: Fried István az európai romantikus mozgalmak kontextusában vizsgálja az életművet, Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert pedig a Csongor és Tündét tanulmányozza. Pusztai Gábor Kölcsey Ferenc műveinek holland fogadtatásáról ír. Verset Gergely Ágnestől, Nádasdy Ádámtól, Jász Attilától, Harcos Bálinttól, Mánya Kristóftól, Deák Botondtól, André Ferenctől,…
Tovább