Szabó T. Anna: Vagyok Vagyok. Nemigen lehetett volna ennél pontosabb címet találni a Szabó T. Anna összegyűjtött és új verseit tartalmazó kötetnek. Szabó T. költészete ugyanis igencsak sajátos törvények szerint formálódik. Ahogyan a fülszöveg fogalmaz: „Ez a költészet nem önmagába zárt, hanem dialogikus. Egyrészt sokszor szólítja meg önmagát és az olvasót, másrészt beszélget a magyar…
TovábbStermeczky Zsolt Gábor
Egy világpolgár vallomásairól
Gömöri György: Alkonyi séta Az 1934-ben született, jelenleg Londonban élő, irodalomtörténészként és a lengyel irodalom fordítójaként is ismert Gömöri György tizenötödik magyar verseskötete, az Alkonyi séta leginkább olyan, mintha az olvasó elé kiterítettek volna egy különböző tér- és idősíkokat tartalmazó tablót, amelynek a szerző a számára valamiért fontos pontjain ott hagyta a nyomát, illetve egyes…
TovábbStermeczky Zsolt Gábor versei
kettő közt Láng Orsolyának a mozgás nulladik fázisa a kapkodás.csak annyira számít hátrálásnak,amennyire készülődésnek a rajthoz:az egyik láb előrébb, mint a másik,de vajon melyik legyen melyik?(ez a kérdés persze csak a tudatlan szín-játéka, a gyakorlott mindig ismeri a választ.) lábbal és vonattal közlekedni ugyan-azon evolúció egy-egy szakasza.mindegy, melyik tart előrébb.ülésen rostokolva úton lenni,két sprintelés között…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. áprilisi száma
2023/4. Az áprilisi Alföld tanulmányrovatának középpontjában a betegség irodalmi ábrázolásának kérdése áll. Simon Attila a járvány és a politika viszonyát veszi górcső alá az Iliász I. énekében, Szabó Csaba József Attila Ős patkány terjeszt kórt… című versét elemzi, Mezei Gábor pedig Oravecz Imre életművében vizsgálja a betegségek érzékelésének irodalmi mintázatait. Szépirodalmi anyagaink között Darvasi Lászlótól,…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. novemberi száma
Alföld 2022/11. Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi. Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól,…
TovábbA haza tág romantikája
Markó Béla: A haza milyen? Az idén 70 éves Markó Béla A haza milyen? című kötetének második olvasásakor megpróbálkoztam egy kísérlettel: miután a könyv mind terjedelmében, mind pedig első olvasásra különös tágasságot sugalmazott, ezt a tágasságot a címhez igazítandó, azt kezdtem el vizsgálni, hogy milyen az egyes prózaversek hazaleírása akár konkrét, akár tágabb, metaforikus értelemben.…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. januári száma
Alföld 2022/1. Januári lapszámunk tanulmányainak középpontjában – Osztroluczky Sarolta, Halász Hajnalka és Szabó Marcell értelmezéseinek köszönhetően – József Attila költészete áll. A lapot ezúttal Markó Béla versei nyitják, s a költő legutóbbi kötetéről Stermeczky Zsolt Gábor kritikailag is szól. Horváth Eve, Falcsik Mari, Petőcz András, Ayhan Gökhan, Purosz Leonidasz, Tatár Sándor és Tőzsér Árpád verseket,…
Tovább