Az egyetem jó volt, bár az utolsó évben többet üldögéltek a környékbeli kocsmákban, mint előadásokon és szemináriumokon. A pénzüket cigire, piára meg könyvekre költötték, és turkálókba jártak, ahol ki lehetett fogni egy-egy jobb pólót és farmert is. Tóthi azt mondta, akármilyen elviselhetetlen a lét, akkor is kell egy diploma, Borz meg csak legyintett erre, hogy…
TovábbSzénási Miklós
Írni, ahogy
Láng Eszter: Élni, ahogy Tárgyakkal teli az otthonunk, az életünk. Ott vannak a konyhában, a nappaliban, a pincében vagy éppen kertben. A polcon is, a többi könyv társaságában – mert a könyv is egy tárgy, bár nem kevesek számára sok máshoz képest kitüntetett jelentőséggel bír. (Közéjük tartozom én is, és jó néhány barátom. Van, akivel…
TovábbA mögénézés térpoétikája
Szénási Miklós – Heller Zsolt: Erre jöttünk; Gólya György képeivel Déli sor, István út. Az olyan, hazánk minden táján oly nagy biztonsággal szorongatott, poétikai szempontból is már-már túlreprezentált Debrecen-képek mellett, mint a Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium vagy akár a Csokonai Színház, az említett fogalmak, utcanevek sejtelmesen eltörpülnek, a nem itt élő beavatatlanok számára nem…
TovábbFénymásolt idő
20 év lírai termésének szelekcióját tekintheti át az olvasó Szénási Miklós legújabb, Sugárhajtású nosztalgia című kötetében. Két évtized egy életút és a költői életmű esetében is jelentős idő, lehetőséget teremt az összegzésre, rákérdezésre, az eddigiekkel való számvetésre, a felejtéssel és korábbi önmagunkkal történő szembenézésre/szembesülésre. A verseskönyv bő félszáz verse nem tömörül ciklusokba, „nagyjából” kronologikus sorrendben…
Tovább