Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Az örökség mértana
87080
post-template-default,single,single-post,postid-87080,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded

Az örökség mértana

Hozzászólás Lőrincz Csongor A ritmus némasága? című tanulmányához

Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki  egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad kezet adtunk, kíváncsian várva, mit mondanak. Pataki Viktor áprilisi líraszámunkat olvasva Lőrincz Csongor Téli éjszaka-tanulmányához kapcsolódott.

Az Alföld folyóirat tanulmány rovatának tudományos teljesítménye az áprilisi lapszámban Lőrincz Csongor A ritmus némasága? című szövegének olvasása által „mérhető fel” leginkább. A József Attila Téli éjszakáját értelmező dolgozat azáltal emelkedik ki a blokk szövegei közül, hogy pontos és részletes elemzéseivel a „poetometria” jelenségét és összefüggéseit nemcsak a vers recepciójának vonatkozásában helyezi központi szerepbe, hanem József Attila életművének és poetológiájának további vizsgálatában is.

Lőrincz Csongor szövegének (szokatlanul) rövid bevezetőjét az indokolja, hogy a Téli éjszaká(k)ra irányuló kérdés maga is „érzékeltet”, „artikulál”, „javaslatot tesz”, tehát maga is mér. Felméri azokat az erőviszonyokat ahová érkezik, ahonnan elindul: ebben az esetben a Téli éjszaka (szokatlanul) kevés értelmezését, az interpretációk viszonylagos némaságát. Ebben a mérésben az Alföld-díjjal nemrég kitüntetett szerző úgy figyel a mediatizált ritmus működésére, hogy Tamás Attila máig érvényes megfigyeléseivel párhuzamosan halad, vagyis egyszerre olvassa és alakítja is a József Attila-recepciót.

A vers egyik legjobb (éppen debreceni) értelmezőjének javaslatait úgy mérlegeli a szerző, hogy amikor új kérdésirányokba rendezi azokat, akkor nemcsak a Téli éjszaka differenciált nyelvi-poétikai összetettségének megértéslehetőségét mozdítja elő, hanem Tamás Attilát is (újra) szóhoz engedi jutni – mintegy az életen túlról, ahogyan azt a tanulmány, a „csengés emléke száll” sorral kapcsolatban, a vers sajátos mnemotechnikai eljárásaként is felismerhetővé teszi. A közvetítettség, a kívülhelyeződés, a sajátos (materiális) érzékelés, a lírai (ön)megszólítás és performativitás, valamint az aláírás és a temporális grammatika textuális vizsgálata itt úgy kapcsolódik össze a költői mérés kérdéseivel, hogy a szerző még a 20. század elejének természettudományos eredményeit is „összeméri” a József Attila-szöveg mediális teljesítményével. Mivel Lőrincz Csongor írása több (hangsúlyos) ponton is utal más József Attila-versekre, valamint Mandelstam némely korabeli észrevételére, az olvasó azt gyaníthatja, hogy A ritmus némasága? egy terjedelmesebb történeti igényű munka részét képezi. A szerző munkásságát tekintve egyébként sem kivétel nélküli a József Attila-szövegek iránti odaadó figyelem. Ez pedig vagy egy ilyen irányú monográfiát sejtet, vagy egy, a ritmus medialitására és lejegyezhetőségére, valamint a hangkép-poétika későmodern költészetben megjelenő változataira irányuló vizsgálatot előlegezhet meg. Persze, ezek csak olvasói hipotézisek, vagy még inkább igények.

Kétségtelen azonban, hogy ezek az igények Lőrincz Csongor szövegének olvasása közben termelődhetnek, alakulhatnak ki, még akkor is, ha a tanulmányban (meglepő módon) nem kerülnek elő Heidegger híres, Hölderlin költészetét a „mérés” poétikája által magyarázó belátásai. Valójában ez is érthető. A szerző interpretációs műszerei ugyanis máshogyan és mást „mérnek be”: a lét és a keletkezés örökségét, a költészet hagyományát, József Attila hagyatékát. Lőrincz Csongor tanulmányának olvasása közben azonban az is megmutatkozik, hogy ez Tamás Attila öröksége, az Alföld öröksége is.

Lőrincz Csongor: A ritmus némasága? (József Attila: Téli éjszaka) (Alföld 2017/4.)

Konkoly Dániel korábbi hozzászólása a tanulmányhoz.

Borítókép forrása.

Pataki Viktor

szerző: Pataki Viktor
honlap e-mail
Pataki Viktor 1989-ben született Budapesten. Jelenleg az ELTE Általános irodalom- és kultúratudomány doktori program PhD-hallgatója. Az Alföld Stúdió tagja.

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések