Sopotnik Zoltán verse

A REMÉNYHEZ: Újraérkezettek                 Belső Trianon, kiáltja a Hátrahagyott, ahogy meglátja az első vonatot, ami átlépi a határt, Nógrád megyéét, az Elfelejtett Polgárokét, amin beszállítják a nyomorultakat, a bénákat, a félbénákat, a kar- és lábnélkülieket, az                elmebetegeket plusz a másként gondolkodókat, főleg a másként gondolkodókat, amin szállítják Nógrád szívébe a munkanélkülieket és a gyanús közmunkásokat…

Tovább
Sopotnik Zoltán verse

A reményhez: Vérmegye Kiment a vér Nógrád megyéből, mondja az Első, ahogy nézi az elhagyott házakat, üres disznóólakat, a sóhajtozó csirkeudvart, ebből a faluból bizony kiköltöztek, a templom tetejéről leverték a réz- keresztet, feldarabolták a büszke padokat, a falakról egyben szedték le a freskót és vitték magukkal, a kocsmában pohár- és korsócserepeken áll a plébános,…

Tovább