A fellebbentett líra

Imolya Patricia: Esetlapok – Kórháznovellák Egy 1 és 10 közötti skálán mi volt a legerősebb fájdalom, amit valaha éreztél? Hányszor hánytak már le idegenek? Tudod, mit jelent a líra szó az orvosi nyelvben, vagy hogy mi a különbség a mentőgépkocsi, az esetkocsi és a rohamkocsi között? Imolya Patricia novelláskötete nemcsak olyan meghökkentő kérdéseket vet fel…

Tovább
Ment-e a ragályok által a világ elébb?

Dögvészkalauz – Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig, szerk. Czeferner Dóra, Fedeles Tamás A Dögvészkalauz című kötet egyrészt azért idézheti fel az olvasóban Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című, 1844-ben íródott monumentális bölcseleti költeményét, mert az emberi civilizáció ciklikussága, végtelenül ismétlődő kataklizmái mellett rámutat a gondolkodó ember számára végső soron egyetlen elérhető megoldásra is:…

Tovább
Az én hűlő helye

Légrádi Gergely: Nélkülem, nélküled Lassan másfél éve lesz, hogy postán megérkezett, és szinte azonnal, egy ültő helyemben el is olvastam Légrádi Gergely Nélkülem – Nélküled című regényét, az azóta eltelt hónapokban pedig a halogatás és a vándorlás sajátos koreográfiáját járjuk le a szöveggel. Egyik asztalomról a másikra pakolgattam, bevittem az egyetemre, hazahoztam, többször megjárta velem…

Tovább
Care-ekasztal a gondoskodásról és a gondoskodási válságról

„Gondoskodás/válság”. Kerekasztal-beszélgetés A gondoskodás válságai: Pandémiakultúra, biopolitika és kultúrorvostan című online konferencián A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Angol—Amerikai Intézete angol és magyar nyelvű online konferenciát szervezett A gondoskodás válságai: Pandémiakultúra, biopolitika és kultúrorvostan címmel 2021. június 26-27-én.[1] Az esemény első napját magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetés zárta „Gondoskodás/válság” címmel, melynek moderátora  Bényei Tamás (irodalomtörténész; egyetemi tanár, DE–BTK,…

Tovább
Átölelendő alteritások

Kérchy Anna: A nő nyelvet ölt. Feminista narratológiai, esztétikai, testelméleti tanulmányok Kérchy Anna legújabb, magyar nyelvű kötete a szegedi Ikonológia és Műértelmezés című sorozat 14. részeként jelent meg 2018-ban a JATEPress gondozásában, s az igen színvonalas és sokszínű sorozat korábbi darabjait áttekintve szembeötlő, hogy A nő nyelvet ölt az első olyan kiadványuk, amely a gender…

Tovább
A neoviktoriánus állatorvosi szörny

Sarah Perry azon kortárs brit szerzők sorát gyarapítja, akik előbb voltak irodalomtudósok, mint regényírók, s szövegeik gazdag történelmi hátterét rendszerint doktori disszertációjuk témája és későbbi kutatásaik inspirálják. Néha remekművek szü­­letnek az akadémiai és a nagyepikai írásmódok keveredéséből, mint például A. S. Byatt (Mindenem, 2006) vagy Sarah Waters (A szobalány, 2016) esetében; néha pe­dig olvasmányos, sikerre…

Tovább
A túlsó part emlékezete

Henry James egyszer állítólag azt írta, nem szabadna olyan korokról regényt írni, melyek több mint ötven évvel a szerző jelene előtt játszódnak, hiszen nem rendelkezhetünk kellően hiteles tudásról egy emberöltővel korábbi világról. Ezt a gondo­latot azonban először egy ausztrál írónővel, Geraldine Brooksszal készült interjúban olvastam, aki nemzetközi bestsellert írt az 1666-os angliai pestisjárvány kitöréséről, egy…

Tovább
Történetnyi súly

Immár öt kötettel büszkélkedhet a Horizontok-sorozat, a Fiatal Írók Szövetsége és a Jelenkor Kiadó által életre hívott kezdeményezés, melyet Izsó Zita, Lesi Zoltán, Ur­bán Bálint és Zelei Dávid szerkesztenek. A Világtalanul? című világirodalomkritika-kötet és a portugál João Tordo Memory Hotelje (mindkettő 2015) után idén két versfordítás-gyűjtemény is megjelent, a Nobel-díjas ír Seamus Heaney Élőlánc, va­lamint…

Tovább