Avantgárd nőírók kettős marginalitásban

Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban Földes Györgyi tematikus tanulmánykötetében a történeti avantgárdban alkotó nők jelenlétét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy miért maradtak ki a kánonból, miért halványult el az alkotói identitásuk a mozgalmak férfi tagjaikéhoz képest. Ennek érdekében szakmai érvényesülésüket, pályájuk alakulását összeolvassa politikai és…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. januári száma

Alföld 2022/1. Januári lapszámunk tanulmányainak középpontjában – Osztroluczky Sarolta, Halász Hajnalka és Szabó Marcell értelmezéseinek köszönhetően – József Attila költészete áll. A lapot ezúttal Markó Béla versei nyitják, s a költő legutóbbi kötetéről Stermeczky Zsolt Gábor kritikailag is szól. Horváth Eve, Falcsik Mari, Petőcz András, Ayhan Gökhan, Purosz Leonidasz, Tatár Sándor és Tőzsér Árpád verseket,…

Tovább
Kortárs fórum: a szerző és a kritika viszonya (3.)

Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Krusovszky Dénes: Minőségi kritikai élet nélkül nincs minőségi irodalmi élet sem. Vagy még egyszerűbben: kritika nélkül nem létezik kultúra sem. A kritikusszidás egy olyan gyakorlat,…

Tovább
Lemondani a balladáról

Pál Sándor Attila: Balladáskönyv Egy régi műfaj használata egyszerre eredményezheti a megidézett műfajnak való tisztelgést és annak roncsolását is. Ez érvényes Pál Sándor Attila harmadik, Balladáskönyv című verseskötetére is. A roncsolás különböző játékos elgondolásait láthatjuk a Balladáskönyv verseiben. Izgalmassá teszi ezt a költői kísérletet az – vagy még inkább, eleve ez teszi költőivé –, hogy…

Tovább
Versek rózsaszín támadási felületen

Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe „a szerelmi költészet megújítására nem vállalkozom”Györe Balázs: A becenév A személyesség témáját előtérbe helyező lírájával Purosz Leonidasz azokhoz a költészetekhez kapcsolódik, amelyek az identitás és a megszólalás lehetőségeire kérdeznek rá, ugyanakkor ezektől a személyes költészetektől el is kíván távolodni második kötetében. Mintha ezt a feladatot jelölné ki az…

Tovább
HáromNegyed egy

Észrevételek a Negyed folyóirat III / 4 / 1 lapszámáról A Negyed az irodalmi nyilvánosságban relatíve fiatalnak számít, ugyanis 2017 óta jelenlévő lapról van szó, így érdemes lehet először a folyóirat őstörténetéről és egyedinek mondható szerkesztési eljárásairól szót ejtenünk. Bár a Negyed hagyományosan az online térben jelenik meg, azonban az első „őslapszám” még papíralapú volt,…

Tovább
A háttérhez közel

Terék Anna: Háttal a napnak Nehezen tudtam elkezdeni írni ezt a szöveget Terék Anna új verseskötetéről, mert nehéz arról írni, ha egy versben pont azok a részek nem tetszenek, amelyek egy apa betegségéről és haláláról szólnak. Miközben leírom az első a mondatot, beugrik, amit a költőkről és a kritikusokról írt Gottfried Benn: „Egy új vers…

Tovább
Simon Bettina verse

Vékony jég Anyám, amikor legutóbb együttástunk a kertben – virágágyásokatgondoztunk önkéntes alapon a főtéren,amiről nem tudott a közvezetőség,ezért este mentünk, és titokban léptük átaz elkerített részt –, azt mondtanekem – valójában csak úgy maga elé,mert a sötétben nem láttam az arcát,és ő se nézhetett rám, vagyis pontosabbazt mondani, maga elé mondta – halkan,nehogy lelepleződjünk –…

Tovább
Szégyentől szégyenig

A morális korlátok közé szorított, aljzatra nyomott testnek természetes, hétköznapi közegében kiszámíthatóan kell viselkednie – annyi vizet szorítania ki, amennyivel súlya csökken. De mi történik akkor, ha valamilyen okból kifolyólag a víz kezdi el kiszorítani a testet, amely közben harcol a természet törvényeivel, és tudja, hogy előbb vagy utóbb úgyis vissza kell kerülnie oda, ahova…

Tovább