Az irodalomelmélet mint irodalomelmélet

Jonathan Culler: Irodalomelmélet, ford. Füzi Péter, Pikó András Gáspár Az Oxford UP nagy presztízsű és figyelemre méltó példányszámokat felmutató Very Short Introductions sorozata több mint két évtizede jelentet meg olyan, valóban rövid, egyezményesen az adott tárgy legjelesebbjei között számon tartott szakértők által jegyzett kiadványokat, amelyek a – rendkívül tágan felfogott – kultúra- és társadalomtudományokban (olykor…

Tovább
A gerinc nélküli könyv

Tóbiás Krisztián Blondel tükör című kötetéről Gregor Lilla és Pinczési Botond beszélget Pinczési Botond: Neked is nehéz olvasmányélménynek bizonyult a Blondel tükör? Gregor Lilla: Igen, olyan értelemben nehéz, hogy nem vont be, nem találtam rajta fogást. P. B.: Pontatlanul fogalmaztam. Szerintem a koncepció nem elég kidolgozott. Számomra ez az album arra bizonyíték, hogy a multimedialitás…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. márciusi száma

Alföld 2023/2. A márciusi Alföld középpontjában a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok és a lektűr kérdésköre áll: közreadjuk Milbacher Róbert és Keserű József tanulmányait, valamint annak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövegét, amelyben a két előadó Hansági Ágnessel kiegészülve, Fodor Péter moderálásával tárgyalta újra a lektűr jelenségét. A tavalyi DIN keretében egy másik panelben a friss Alföld-díjas szerzőinkkel,…

Tovább
Szövegbe foglalt kép

Révész Emese: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára A Mentés másként című kötet a mai napig megíratlan magyar illusztrációtörténethez épít fontos pilléreket, életművekre, kulturális-történeti szempontból meghatározó eseményekre helyezve a hangsúlyt, és mintát, mércét adva metodikai vonatkozásban is. Szigorú értelemben ugyanis az első, a könyv terjedelmének felét kitevő, karakterében leginkább historikus fejezet miközben elsősorban az éppen fókuszba…

Tovább
Spekulálunk, spekulálunk?

Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…

Tovább
Jókai a „változékony” időben

A kötet végén áll Hansági Ágnes tanulmánya: A magyar Bouvard és Pécuchet – Egy ember, aki mindent tud? Meghökkentő ötlet: Flaubert utolsó, befejezetlen re­gé­nyéhez mérni Jókai Mór nem is igazán jelentős szatirikus kisregényét (Egy em­ber, aki mindent tud?) azon az alapon, hogy mindkét szöveg olvasható a „dilettáns” születését elbeszélő narratívaként. (A „dilettáns” ezúttal a modern…

Tovább