A februári Alföld borítóján a szerzők nevei helyett csak egy szó áll: Pénz. A mellette lévő fotó egy apró szemetest ábrázol, benne fémpénzekkel. Az aktuális lapszám a „piszkos anyagiakkal” foglalkozik, s az írások és a fotók különösen jól rímelnek egymásra. A szövegek igyekeznek újszerű megvilágításba helyezni a központi témát, s így tesz Hofgárt Károly is: fotóin szokatlan környezetbe helyez különböző pénzérméket, ezzel jelzi, hogy a pénzről mint anyagról, formáról is lehet gondolkodni.
A szépirodalmi rovatban Forgách András A történet című elbeszélését olvashatjuk elsőként, melyben a híres fizikusról, Newtonról mesél. Marno János verse után Kiss Tibor Noé Már csak egy embert kell kivárni, és gazdagok leszünk című kisprózája következik, majd Juhász Tibor lírájában merülhetünk el, három szövege a megélhetés problémáit járja körbe. Ezután két regényrészletet olvashatunk Csobánka Zsuzsa Emese és Tallér Edina tollából; előbbi a Megérinteni egy nőt, utóbbi a Nem is tér vissza címet viseli. Kötter Tamás novellája, a God is a DJ nemcsak címe miatt lehet szubverzív erejű, hanem a Fényhozó nevű főszereplő „golgotajárása” okán is. „[H]ogyan maradhatna ki a figyelemből a megfigyelő?!” – teszi fel a kérdést Géczi János Aprópénz című versében, s a felelet szinte adva van Csabai László novellájában, A futárban: az elbeszélő részletesen mutatja be a már korábbról is ismerős (Nyíregyházának megfeleltethető) Nyárligetet, megfigyelőként és résztvevőként kalauzolva az olvasót a város utcáin.
A 2016-os Debreceni Irodalmi Napokon Herczeg Ákos beszélgetett Grecsó Krisztiánnal a Méliusz Juhász Péter könyvtárban, ennek szerkesztett szövege jelent meg az Interjú rovatban. A kérdező az irodalmi napok kulcsszava, a siker felől indította a diskurzust, ennek kapcsán szó esik a slam poetryről, színház és irodalom viszonyáról, zenés pódiumestekről, gitározásról, az olvasói szokások változásáról és még sok minden másról. Az interjú kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy egy népszerű szerző szemüvegén keresztül képet kapjunk a kortárs magyar irodalmi és kulturális szcénáról, hiszen érdekes kulisszatitkok is elhangzottak a beszélgetésen.
A Tanulmány rovat kezdetén az ókori Hellász izgalmas pénzügyi viszonyairól olvashatunk Kárpáti András jóvoltából. A szerző az ókori theatronipar financiális hátterét, összetevőit mutatja be ránk maradt források alapján: mennyit költöttek jelmezekre, díszletre, milyen összegű belépődíjat szedtek, mekkora volt a színészi honorárium stb. Bodrogi Ferenc Máté az Aurora. Hazai almanach folyóiratot sajtótermékként, nyomtatott műtárgyként vizsgálja, s kiemeli, hogy a pénz „az Aurora-születés ősnarratívájának vezérmotívuma”. Emellett fontos, hogy a folyóirat képekkel illusztrált, míves kiállítású könyvtárgy volt, s a képek többek puszta dekorációnál: a lap ezek által „politizált”. Bodrogi tanulmányában hivatkozik a klasszikus magyar irodalom egy másik neves kutatójára, Hites Sándorra; az ő szövege a harmadik a rovatban. Hites néhány 19. századi regénnyel (Dickens, Balzac, Zola és mások műveivel) foglalkozik abból a szempontból, hogyan jelenik meg bennük a pénz fogalma. Herczeg Ákos Ady Endre verseiben a pénz szimbólumát kutatja, s többek közt arra jut, hogy Adynál e fogalom [vigyázat, spoiler!] „a létezés két végpontját összekapcsoló erőnek bizonyul”. Tukacs Tamás Martin Amis Pénz című regényét tanulmányozza, Oláh Szabolcs pedig Pénz, tőke, médium, márkatechnika című írásában a pénzt és a tőkét mint médiumot vizsgálja.
A Szemle rovatban górcső alá vett könyvek szorosabban, illetve – a szegénységnarratívák nyomvonalát követve – valamivel lazábban kapcsolódnak a főtémához. John Kampfner Gazdagok. A pénz, a siker és a hatalom 2000 éves története című kötetéről Pásztor Szabolcs közgazdász írt recenziót. Szilasi László A harmadik híd című regénye a hajléktalanság problémájára fókuszál, erről Bedecs László készített alapos kritikát. Nem maradhatott ki ebből a számból a hosszú idő után új kötettel jelentkező Papp András Vadpénz című tárca- és elbeszélésgyűjteménye sem, a róla szóló recenziót Kulin Borbálának köszönhetjük. Makai Máté Krasznahorkai László nagysikerű regényét, a Báró Wenckheim hazatért vette tüzetesen szemügyre, Lukács Barbara pedig Hartay Csaba megrázó nagyaparegényéről, a Holtágáról írt.
HATVANNYOLCADIK ÉVFOLYAM — 2017. FEBRUÁR
FORGÁCH ANDRÁS: A történet (elbeszélés)
MARNO JÁNOS verse: Emésztés a holtak házában
KISS TIBOR NOÉ: Már csak egy embert kell kivárni, és gazdagok leszünk (kispróza)
JUHÁSZ TIBOR versei: Kereset; Kényszerméret; Tetten értek
CSOBÁNKA ZSUZSA EMESE: Megérinteni egy nőt (A hús ára – regényrészlet)
TALLÉR EDINA: Nem tér vissza (regényrészlet)
KÖTTER TAMÁS: God is a DJ (novella)
GÉCZI JÁNOS verse: Aprópénz
CSABAI LÁSZLÓ: A futár (novella)
interjú
„A nők sohasem adhatják fel” (Grecsó Krisztiánnal beszélget Herczeg Ákos)
tanulmány
KÁRPÁTI ANDRÁS: Dionüszosz pénzügyei
BODROGI FERENC MÁTÉ: Az Aurora. Hazai almanach mint (zseb)könyvtárgy (Az újramondás lehetséges távlataihoz)
HITES SÁNDOR: A pénz fátyla, avagy a monetáris reprezentációról néhány 19. századi regényben
HERCZEG ÁKOS: „Életnél több muzsika” (A pénz szimbóluma Ady művészetében)
TUKACS TAMÁS: Névérték (Martin Amis: Pénz)
OLÁH SZABOLCS: Pénz, tőke, médium, márkatechnika
szemle
PÁSZTOR SZABOLCS: Minden nagy vagyon mögött bűn rejtőzik? (John Kampfner: Gazdagok. A pénz, a siker és a hatalom 2000 éves története)
BEDECS LÁSZLÓ: A nagy zöld táska (Szilasi László: A harmadik híd)
KULIN BORBÁLA: Mondatmedencében fürödve (Papp András: Vadpénz)
MAKAI MÁTÉ: Elvéteni az időt (Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér)
LUKÁCS BARBARA: Előttem a halál (Hartay Csaba: Holtág)
HOFGÁRT KÁROLY fényképei
Hozzászólások